Fenyőfa-szimbólum

Sok változás történt az életemben az elmúlt hónapokban, és így nyár óta nem kaptam újabb szimbólumot Odintol, bizonyára nem voltam olyan állapotban. Most lassan talán stabilizálódni látszik a tudati és érzelmi állapotom, és volt egy utazásom az egyik szimbólummal kapcsolatban, amit még nyáron láttam meg. Ez a Fenyőfa-szimbólum, mely kissé talán aktuális is az aurópai kultúrkörben karácsony közeledtével. 

Odinhoz mentünk ismét a szivárványhídon át a sasommal és a sárkányommal. Odin egy újabb, fényesen ragyogó rúnakövet nyújtott felém, a Fenyőfa szimbóluma volt rajta arannyal vésve, a kő maga pedig zöld volt. 

Utána a lándzsájával a hasamra rajzolta a szimbólumot: a fa töve a köldökömnél kezdődöt, és a koronája csúcsa a szívemnél ért véget. Odin telepatikusan közölte velem a szimbólum jelentőségét:

"Ez a szimbólum a lélek spirituális evolúcióját jelképezi és támogatja. A törzse a Földanyához, a növényekhez és az őselemekhez fűződő kapcsolódást, beavatást és a tőlük kapott tanítást, gyógyítást képviseli. Ez az alap. A lombkorona alsó harmada az állatok szellemeit és a Természet erőit képviseli, tőlük is meg kell kapni a beavatást. A középső rész az emberek, emberi tanítók és az Ősök, a kollektív tudat általi beavatást képviseli. Élj meg mindent, amint az emberi világban meg kell! A lombkorona harmadik, legfelső része pedig a Felső Világ szellemi tanítóit, az isteneket és istennőket, az archetipikus energiákat képviseli, akiktől megkapod a végső beavatást az Istenemberré válás útján, mint ahogy mindenki más is meg fogja kapni, ha őszintén elindul a szellemi úton. A következő időszak a Nagy Beavatásról fog szólni, mely által csak azok fognak újjászületni, akik ezt eldöntötték, és félretették az egójukat, a félelmüket és a ragaszkodásaikat. Aki tiszta szívvel odaáll a Szellemvilág felé, az mindent megkap tőlük. Aki pedig menekül, az elszalasztja a lehetőséget, és a széthulló, átalakuló világ darabjaiba fog kapaszkodni kétségbeesésében. A lényeg örök és változatlan, és a Szellemvilágban rend van. Most egy kapu nyílik azon lelkek számára, akik készek az átkelésre és a kapcsolódásra, és a számukra eljön a mennyei királyság, miközben az emberiség másik része kétségek között fog vergődni. Bízz önmagadban és bízz a Szellemvilágban. Mindent meg fogsz kapni..."

Itt Odin és a hollói, valamint a Valhalla kezdtek távolodni a fényben, mi pedig visszaérkeztünk az Életfához.

A fenyőfa (óészaki nyelven Fura vagy Fyra) számos kultúrában rendelkezik szakrális szimbolikával. A bölcsességet, hosszú életet, a termékenységet és magát az életet is szimbolizálja. A vikingeknél a fenyőfákat Frey, azaz a Napisten újjászületése alkalmából díszítették fel a téli napfordulón. Innen is eredeztethető a Yule és a fenyőfa-állítás szokása. A fenyőfák csúcsán fáklyát égettek a nappalok rövidülése miatt, mert úgy vélték, hogy ezzel vonzani fogják a fényt. Az élet és a szeretet szimbolikáján túl a fenyő a béke és a remény szimbóluma is sok hagyományban.