4.29. pasjámj asésam évédam vartamánam szvabhávatah
karóti káló bhagaván mahájógésvarah szvajam
Erre az egész világra úgy tekintek, mint ami a saját természetében létezik. Az áldott idő alkotta, aki maga a nagy jóga ura.
Az időt (kálát) Siva szinte önálló elvnek tekinti, ezért nevezi kála bhagavánnak (Idő Istennek). Bár összességében a kála sem más, mint a brahman, Siva mégis olyan erővel ruházta fel, hogy szinte önmagától teremti, tartja fenn és semmisíti meg az anyagi valóságot.
4.30. jógah szamprócsjaté jógí májá sásztrésu szúribhih
jógésvaró ‘szau bhagaván mahádévó mahán prabhuh
A bölcsek azt mondják a tudás szövegeiben, hogy a „jóga” szó a misztikus erőre vonatkozik. A „jógí” pedig a jóga ura, az áldott nagy isten, a mindenható.
A legfelsőbb jóga a májá, vagyis a misztikus erő birtoklása, de erre csak maga Siva képes, ezért ő a legfelsőbb jógí. A többi jógésvara, vagyis Siva bhaktái viszont Siva áldásából eggyé válhatnak vele, és így felszabadulhatnak a májá misztikus befolyása alól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése