aparé bhakti-jógéna karma-jógéna csáparé
Egyesek a meditáción keresztül ismernek meg engem, míg mások a tudáson keresztül, megint mások az odaadás jógáján keresztül, egyesek pedig a cselekvés jógáján keresztül.
A jóga-irányzatoknak ez a négyes felosztása a Bhagavad-gítában is megjelenik, bár Krisna a négy folyamat közül a bhakti-jógát tekinti a legmagasabb rendűnek. A bhakti és a karma-jóga egy közös kategóriába tartozónak tekinthető, mivel mindkettő alapja a cselekvés. A karma-jóga esetében a gyakorló általában olyan munkát vagy tevékenységet végez, melyhez ragaszkodik, de a munka eredményét felajánlja a Legfelsőbbnek. Míg a bhakti-jóga esetében a cselekedetek a szaguna brahman valamely isten-formája köré koncentrálódnak, például templomi imádat, hallás, éneklés, zarándokhelyek meglátogatása stb. A dhjána és a gjána-jóga inkább a tétlenség, vagy cselekvéstől való mentesség kategóriájába tartozó irányzatok. A dhjána a kontemplációs, meditációs gyakorlatokat jelenti, melyek során az elménket a brahmanra koncentráljuk, míg a gjána hasonlóképpen kontemplációs folyamat, de a tanuláson, filozófiai elmélkedésen keresztül valósul meg. Siva a rangsorban a dhjánát, vagyis a meditációt helyezi az első helyre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése