4.6. grinanti szatatam védá mám ékam paramésvaram
jadzsanti vividhair agnim bráhmaná vaidikair makhaih
A Védák szüntelenül az egy, legfelsőbb úrként dicsőítenek engem. A bráhmanák Agniként áldoznak nekem a védikus rítusok során.
A védikus himnuszok azoknak az imáknak az átiratai, melyeket a védikus bölcsek és papok az idők kezdete óta énekelnek az áldozati rítusok során. A Védák himnuszait srutinak nevezik, mivel Brahmá születése után nem sokkal hallotta e himnuszokat, mint az univerzu ősrezgését. A Védák bölcsei szerint a himnuszok tartalmazzák az egész világunk teremtésének és működésének tervrajzát, és az áldozati rítusok azok a szakrális folyamatok, melyek működésbe hozzák és fenntartják a teremtés különféle működéseit, valamint az univerzális funkciókat Bár a védikus himnuszok több istenhez is szólnak, és szinte mindegyiket a legfelsőbbként dicsőítik, Rudra alakját szokták a leginkább Sivával azonosítani. Siva azonban azt is sugallja e versben, hogy a számtalan félisten alakjában az áldozatot végző bráhmanák igazából a végső Átmant vagy Brahmant imádják, a tűzáldozatok végzése során például Agni, a tűz félistene formájában. Hiszen minden megnyilvánulást szaguna-brahmannak (megnyilvánult, immanens Abszolútnak) tekitnhetünk, és e megnyilvánulások különféle hierarchikus szerepeket töltenek be az univerzum félisteneiként.
Az Ísvara-gítá 3.20. versében Siva már kijelentette, hogy ő Agni ura:
pránát parataram vjóma vjómátító ‘gnir ísvarah
szó ‘ham szarvatra-gah sántó gjánátmá paramésvarah
nászti mattah param bhútam mám vigjája vimucsjaté
"Az űr magasabb rendű a légzésnél, az Úr Agni pedig túl van az űrön. Ő az Én, mely minden tátható és békés, a legmagasabb úr, aki a tudás esszenciája. Nincs semmilyen lény, aki nálam magasabb rendű lenne. Akik ismernek engem, felszabadulnak."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése