Az Íj szimbóluma

Újabb szimbólumot kaptam Odintól, az íj szimbólumát. Sok fegyver-szimbólumot adott már át, volt közte lándzsa, csatabárd, kardok, pajzs, a Mjöllnir kalapács, nyílvessző is volt már két változatban, de ez a negyvenhetedik szimbólum egy íj volt, melynek a vesszője felfelé mutat, ha a lövésirányt vesszük, de mivel nincs hegye, ezért mindkét irány megjelenik a szimbólumban. 

A farkasommal indultunk neki ismét a szivárványhídnak, és amikor odaértünk a Valhallához, Heimdallr megfújta a kürtjét, jelezve Odinnak érkezésünket. Odin mellett ismét ott volt két farkasa és a hollók is ott repkedtek a feje körül. Egy fekete rúnakövön nyújtotta át a szimbólumot, mely világoskékkel volt ráfestve. Utána rárajzolta a szimbólumot az arcomra a lándzsájával: a nyílvesszőt a torkom tövétől a fejem tetejéig húzta középen, magát az íjat pedig a két fülem és a homlokom között. 

Megkérdeztem Odint, hogy mi ennek a szimbólumnak a jelentősége. Röviden összefoglalva először ezt mondta: "Használd az erődet és cselekedj szabadon". Tehát ez a szimbólum a függőleges fejlődés tengelyén való haladást mutatja, a nyílvessző egyik vége felfelé mutat, a Felső Világba, a másik pedig lefelé, az Alsó Világba. Bár ha az íjat felhúzzuk, akkor felfelé fogja kilőni a nyilat, ha a húrt visszafelé húzzuk, akkor lefelé is ki tudja lőni a nyilat. Tehát minden cselekvésnek, törekvésnek a tükörképével is foglalkozni kell. Eszembe jutott itt Ardzsuna története, amikor egy tál vízben tükröződő célra lőtt felfelé, tehát lefelé is kell mindig dolgozni, mert az az alapja mindennek. 

A szimbólum a fókuszt is jelenti, még ha távol is vagyunk a célunktól, és csak kis lépéseket tudunk tenni felé, van esélyünk a siekerre, ha eleget próbálkozunk. Az íjász tegzében sok nyílvessző van, és amíg van még benne vessző, van egy újabb lövési lehetősége is. Odin arra is utalt, hogy ez a szimbólum a vér szerinti őseim erejét is hordozza, a lovasnomád kelet-európai törzsekét. Ők előre és hátrafelé is tudtak lőni a lovon vágtatva, de még talán fölfelé is. A lopvasíjász gyorsan változatja a helyét, és így a célt több oldalról meg tudja közelíteni, keresvén azt a pontot, ahonnan telibe találja. Tehát ez egy célzós szimbólum, ami sokszor jól jöhet az életben, ha kezdjük elveszíteni a fókuszt, vagy a hitet abban, hogy egyszer el fogjuk érni a célt. 

Az íj neve óészaki nyelven Bogi, és két istenalak volt, aki használta. Az egyik Ullr, aki a tél és a vadászat istene, Sif fia. Sítalpakon és íjjal a kezében szokták ábrázolni. A másik Skadi, az óriásnő, Thiazi lánya. Férje Njörd Ász-isten, akit apja megöléséért kapott kompenzációként. Thrymheimben lakik, Óriáshonban, a hegyek között, és vadászattal tölti napjait. Skadi a Skandináviában őshonos számíkat és az ő életstílusukat képviseli a viking sagákban.