Újabb részlet az Ísvara-gítából:
manaszas csápj ahamkáram ahamkárán mahán parah
A tanultak azt mondják, hogy az elme magasabb rendű, mint az összes érzékszerv, az egó magasabb rendű, mint az elme, és az értelem magasabb rendű az egónál.
Visszafelé, vagyis az egymásból létrejövő kiáradások felé folytatva az evolúciós sorrendet az érzéktárgyak (illat, íz, látvány, tapintható forma, hang) alacsonyabb rendűek az őket befogadó érzékeknél (szaglás, ízlelés, látás, tapintás, hallás), míg az érzéktárgyaknál, mint finom elemeknél alacsonyabb rendűek a durva elemek (föld, víz, tűz, levegő, éter). Az elmét a belső érzékszervnek, vagy az érzékek királyának is nevezik, mivel az összes érzékszervi benyomást képes tárolni lenyomatok formájában, valamint azokhoz érzelmi és egyéb reakciókat kapcsolni. Így magasabb rendű az érzékszerveknél. Az egó képes felülbírálni az elme benyomásait, és azokat jó/rossz, szeretem/utálom stb. címkékkel ellátni a hamis azonosság aktuális összetétele alapján. Az egó ugyanis folyamatosan változik a benyomások, hiedelmek, felismerések, spirituális tapasztalatok és az intelligencia működése következtében. Az értelem (buddhi) viszont még az egónál is magasabb rendű, így az egó formálásában és feloldásában is fontos szerepe van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése