Harmadik Fejezet
A megnyilvánulatlan Úr
3.1. ísvara uvácsa
tébhjah szarvam idam dzsátam taszmád brahma-majam dzsagat
„Az Úr Siva azt mondta:
A megnyilvánulatlanból származik az idő, az elsődleges anyag és a Legfelsőbb Lélek. Az egész világ e háromból született, tehát a világ brahmanból áll.
Az avjakta kifejezés a számkhja filozófiában a prakriti (Természet) és a purusa (Tudat) megnyilvánulatlan formáira is vonatkozhat. De mivel megnyilvánulatlanok (és itt lép be a pasupata-jóga nonduális elve a számkhja alapvetően duális megközelítésébe), ezért nem lehet megkülönböztetni őket egymástól. Minden esetre Siva kijelenti, hogy három elsődleges dolog nyilvánul meg a megnyilvánulatlanból (vagyis a brahmanból): az idő (kála), az ősanyag (mahat, mely a prakriti már eggyel „megnyilvánultabb”, de még mindig differenciálatlan ősformája), és a Parama Purusa, mely a brahman összes, tulajdonságokkal rendelkező és megszemélyesült inkarnációjára vonatkozik (szaguna brahman). A számkhja filozófia szerint a teremtés folyamata a prakriti és a purusa kombinációjának következtében jön létre az idő (kála) hatása alatt. Siva ebből levonja azt a következtetést, hogy mivel mindhárom brahman, és belőlük jön létre az univerzum, így az univerzum összes megnyilvánulása is brahmannak tekinthető. Ezzel Siva ellentmond Ádí-Sankara következtetésének (brahma szatjam dzsagan mithjá), mely szerint csakis a megnyilvánulatlan tekinthető valóságosnak, az univerzum összes megnyilvánulása pedig illuzórikus, és ezért nem valóságos. Siva szerint minden brahman, és így minden valóságos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése