szó ‘ham szarvatra-gah sántó gjánátmá paramésvarah
“A brahman minden lény lelke. A brahman a külső, a belső, és ami azokon túl van. A brahman Én vagyok, a brahman mindent átható, békés, és a legfelsőbb irányító, aki a tudás lényegiségével rendelkezik.”
A vers második fele ismétlődni fog a 3.20. versben is. A “szó 'ham” kedvelt upanisadikus kifejezés, mely az abszolút brahman és az egyéni tudatosság közötti nem-különbözőség felismerését hivatott kifejezni. A Brihad-áranjaka Upanisadban (1.4.1) például az alábbi kontextusban olvashatjuk a szó 'ham mantrát:
átmaivédam agra ászít purusa-vidhah, szó 'nuvíksja nánjad-átmanó 'pasjat, szó 'hamaszmítjagré vjáharat, tató 'ham námábhavat
“Kezdetben semmi más nem létezett ebben az univerzumban, csak az Önvaló emberi formában. Amikor körülnézett, semmi mást nem talált, csak önmagát. Először ezt mondta ki: “Én az vagyok”. Ezért a neve Aham (Én) lett.”
A brahman nehezen megismerhető a tudásszerzés megszokott módszereivel, mégis, a spirituális keresőnek is végig kell mennie az önfelismerés ugyanezen folyamatán, melynek következtében megtapasztalja, hogy a brahman egyszerre a mindent átható, leírhatatlan és tulajdonságokon túli tudatosság, és a legfelsőbb istenség emberi formában is, akinek lényegisége maga a tudás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése