Mi is az a lélekutazás?

Egyre többen jönnek hozzám egyéni időpontokra, kezelésekre, ami örvendetes hír. Nem csak azért, mert ez annak a jele, hogy lassan kezdünk visszarázódni a "járvány előtti" rutinba, hanem azért is, mert bár bizonyára sok mindenkinek vannak most extra kihívások az életében, mégis egyre többen fordítják vissza a fókuszt a belső fejlődésre és az önismeretre, ami nélkül szerintem a külvilág kihívásaival szemben sem tudunk igazán helytállni. Sokan szoktak jönni hozzám lélekvisszahívásra és transzgenerációs oldásra is, ezekről már írtam is ismertetőt. Viszont aki még nem volt nálam, annak számára kezdő alkalomnak egy lélekutazást szoktam ajánlani, mellyel elő tudjuk készíteni a "direktebb" beavatkozásokat, például a lélekrészek visszahívását. Sok mindenkiben az az elképzelés él, hogy a lélekutazás (más néven sámánutazás vagy sámánrévülés) valami hasonló, mint a Pránanadiból ismert előző életek-utaztatás, amikor is a vendég enyhe transzállapotba kerülve, a kezelő kérdéseire válaszolgat, mint egy hipnoterápiás utazáson. Itt az utazás előtt beszéljük meg a témát, és utána ezt a témát kell megfogalmaznia a vendégnek magában néhány modatban, gondolatban a Szellemvilág felé, miközben én körbefüstölőzöm és csörgőzök. 

Ezután a bal agyféltekés, tudatos, analitikus, problémamegoldó gondolkodást és az elvárásokat el kell engedni, és bele kell ereszkedni az utazásba, ami egy dominánsan jobb agyféltekés, mély relaxácós transzállapotot jelent, ami éberebb és tudatosabb az álomnál, és az utazó jobban tudja befolyásolni a képzeletével, mégsem szabad "belerángatnia" az utazásba a hétköznapi, kattogó gondolatokat, sőt, mindazt, ami az utazásban történik vele, figyelmesen be kell fogadni, de nem kell ítélkezni vagy értelmezni, hiszen akkor megint a bal agyfélteke aktiválódna. 

Mi is történik ilyenkor? A jobb agyféltekénk a mágikus oldalunk, mely nem analizál, hanem intuitív módon tapasztal, ráhangolódva a Szellemvilág finomabb rezgéseire, lényeire és történéseire. A sámáni szemléletmód szerint a lelkünknek több része van, az egyik a kötött lélek (szusz), mely mindig a testben lakik, mert ha elhagyná, akkor a test életfunkciói megszűnnének. Viszont van egy szabad lelkünk is, ez az isz, mely képes bármikor "eliszkolni", és utazni a három Világban, a Szellemvilág dimenzióiban kalandozva. Ez történik álomban, meditációban, hipnózisban, tudatos testelhagyás közben, vagy olyan transzállapotok közben, amiket a sámándob hangja, vagy a transzlégzés képes előidézni és fenntartani. Tehát itt nem beszélgetünk közben, csak a hangszerek szólnak, dominásan a gong és a sámándob. A vendég szabad lelke tehát kilép a testéből, és elutazik az Alsó vagy a Felső Világokba, ahol gyógyulási, traumaoldó, tanulási vagy önismereti folyamatokat él meg, és ezek jelentős részére képes vissza is emlékezni az utazás végén. A megélések lehetnek testérzetek vagy energiaérzetek (hideg-meleg, bizsergés, súlyos/súlytalan állapot, energiaáramlás érzékelése a csakrákban vagy az energiabuborékban, de lehetnek vizuális élmények, vagy a Szellemvilág gyógyító, tanító lényeinek, erőállatok szellemeinek az érzékelése mindegyik belső érzékszervünkkel. Van, amikor a vendég mondatokban kapja az információt, de igazából ez már a tudatában megjelenő holografikus információ-csomag "lebutítása" emberi nyelvre. 

Közben én tudatosan meghívom az erőállataimat és gyógyító szellemeimet, akik elkezdenek tevékenykedni, mivel úgyis jobban tudják, mint én, hogy mi segít a legjobban. Én tehát csak egy üreges cső vagyok, vagy egy portás, aki megnyitja a kaput a Szellemvilágba, és persze tudatosan odafigyel, hogy kit enged be a gyógyító térbe. Sok megélésem szokot lenni közben nekem is, és az utazás végén, amikor visszahoztam a vendéget a külső tudatálapotba, megbeszéljük a tapasztalásainkat. Leírok egy példát, az egyik múlt heti vendégem esetét név nélkül. Azért jött, mert nagy lépések, változások előtt áll az életében, és pontosabban szerette volna látni a célját, és az oda vezető utat. 

Amikor elkezdtük az utazást, a vendéget (iietve fénytestét) egy széles, világító sugárúton láttam, ami teljesen egyenesen vezetett a házak között. Ahogy elindult, először lassabban, majd egyre gyorsabban, végül fénysebességgel a sugárúton, egyre többen csatlakoztak hozzá az oldal-utcákból, olyan emberek, akik fontos szerepet fognak játszani az életútjában a jövőben. A feje felett megjelent egy madár, én héjának láttam, és eggyé váltak, majd együtt repültek tovább. 

Végül egy fénylő piramishoz érkeztek, amelynek mintha arany fényből lettek volna az oldalai. A piramis bejárata el volt torlaszolva, de végül egy nagy, kerek fejű, világoskék fénylény beengedte a vendégemet. A történetéről annyit érdemes tudni, hogy toxikus szülők nevelték, és így gyermekkori traumákat is hordott magában bőven. Amikor bebocsátást nyert a piramisba, akkor egy aranyfényű tóhoz ért a piramis közepén, melyet négy irányból istennő-archetípusok vettek körül. A tóba belépve egy aranyszínű hüvely-bemenet nyílt meg, és a vendégem tudta, hogy be kell oda lépnie az anyasebe gyógyítása érdekében. Ahogy elmerült a nyílásban, mintha egy fordított szülési folyamat zajlott volna le, és fokozatosan nyerte vissza az ősbizalmát abban, hogy neki ott jó lesz. 

Belekerült ebbe az aranyszínű méhbe, és ott "érlelődött". Végül megszületett, és egyből "felnőtt" fényteste lett. A piramis tetején megnyílt egy nyílás, és mintha egy prizmán keresztül világított volna be a fehér fény, hét sugárra oszlott szét, és a hét kozmikus sugár a vendégem hét csakráját ragyogta be. Ez egyfajta beavatási rítus volt, amely megnyitotta a vendégem tudatát és csakráit a hét kozmikus sugár minőségei felé. Aki mély kapcsolatba kerül a hét kozmikus sugárral, az "szivárvány-harcossá" válik, és a kozmikus értékrendet és szeretetet fogja közvetíteni a többi embertársa felé. Ekkor az eddig zárt piramis struktúrája fokozatosan kisebb kristályokra esett szét és szétterjedt a térben, és a vendégem meditációs ülésben majdnem az egész földgolyót betöltötte, majd a piramis körülötte egy tetraéderré vált (két, talpával egymáshoz ragasztott négyezt alapú piramis), mely magába foglalta a földgolyót és a vendégem meditáló formáját). Én úgy értelmeztem ezt a látomást, hogy megkapta a támogatást ahhoz, hogy segítő minőségben tevékenykedjen majd a jövőben. 

A lélekutazásról már korábban is írtam egy blogbejegyzést, mert ezt a keretet sokféle munkához, utazáshoz, meditációhoz lehet használni, és még légzéstechnikákkal is lehet kombinálni szükség esetén. Ha szeretnétek kipróbálni, itt az oldalon megtaláljátok az elérhetőségeimet.