Az önzetlen szeretet szimbóluma

Elkezdtek újból jönni a szimbólumok Odintól, általában annak megfelelően jönnek, hogy akivel éppen foglalkozom, annak mire van szüksége. Az egyik gyógyításnál a téma a feltétel nélküli szeretet és elfogadás volt, ami nagyon sok esetben önmagában is gyógyító erővel rendelkezik, csak azoknak nehezebb dolgozniuk vele, akik nem kapták meg ezt a mintát gyermekkorukban, és akinek így pont a legnagyobb szüksége lenne arra, hogy megtanulja a feltétel nélküli szeretet érzelmi energiáját behívni, mások felé gyakorolni, és elfogadni, amikor kapja másoktól. Nagyon gyakran önmagunkat sem vagyunk képesek szeretni és elfogadni, és ilyenkor beindulnak az önbüntető, önvádoló, önszabotáló, önkorlátozó és vezeklő minták, mert például gyerekorunkban is ebből kaptunk többet, meggyőztek minket a szüleink és a környezetünk, hogy rosszak vagyunk, nem vagyunk képesek semmire, és létezésünkkel csak bajt okozunk. Nyilván a szülő, nevelő ilyenkor a saját frusztrációját vetíti ki a védtelen gyerekre, de ezzel olyan programokat vés be a tudatalattijába, amik későbbi élete során sok kínlódást eredményeznek és nehézkes önismereti, gyógyulási folyamatokat igényelnek.

Amikor megkezdtük az utazást, akkor nem csak én indultam el Asgardba a sasom hátán, hanem a vendégem is velünk jött. Amikor megérkeztünk Odinhoz, akkor egy fehér, kerek rúna-követ nyújtott felém, melyen arany színnel volt bevésve az önzetlen szeretet szimbóluma. A minta nagyon hasonlít egy tradicionális kerek viking pajzs mintájára, vagy egy olyan napkeresztre, melynek a négy végén van egy-egy félkör, és a közepén is van egy kör. A szimbólumot a mellkasom közepére, a szegycsontomra rajzolta a dárdájával, majd a vendégemére is.

A négy kör összekötve, középen az ötödikkel, nekem az "Ötödik elem" film szimblikáját idézte, ám bizonyára sok alkimiai és gnosztikus hagyományban is létezik a négy őselem (Föld, víz, tűz, levegő) hasonló egyesítésével ás transzmutációjával kapcsolatos tanítás vagy szertartás. A középső, ötödik elem, mely az egész folyamatot beindítja, maga a feltétel nélküli, vagy önzetlen szeretet. Erre az inkák a Munay szót használják, míg az óészaki nyelvben az Ást szó áll a legközelebb hozzá. 

A négy sarokban lévő félkörök ugyanakkor a négyes szimbolika különböző köreit is képviseli, legalábbis Odin ezt mutatta: négy égtáj, négy évszak, négy napszak (napkelte, delelő, napnyugta, éjfél), négy fő erőállat vagy az Alsó Világ négy népe (Földanya, Állatok Népen, Növények Népe, Kövek Népe) és minden más olyan állomás, mely egy körfolyamat egyes fázisait alkotja. De ha egyelőre a négy elem szimbolikájánál maradunk, akkor gondolhatunk a Hathorok által tanított El Ka Lím Óm mantrára is, melyben a négy őselem isteni minőségét idézzük meg és egyesítjük a tudatunkban. Tehát nem csak azt gondolom, hogy a szeretet érzelmének rezgetése a szívcsakránkban és a lényünkben képessé tehet arra, hogy a négy elem áldását egyszerre megkapjuk, és a bennük szunnyadó erőket felébresszük az életünkben, hanem fordítva is: ha mélyítjük a kapcsolatunkat a négy elemmel, és gyógyulást kérünk az isteni Őselemektől, akkor megkaphatjuk a szeretet-energia ősmintájának rezgését, még abban az esetben is, ha gyermekkorban nem lettek feltöltve a "szeretet-telepeink". 

Magyarul, ha ezt a meditációt gyakorolni akarjuk, akkor képzeljük el a négy őselemet (vagy az egyéb négyes szibolikákat) egy kör vagy gömb négy iránya felé, és járjuk be ezeket a helyszíneket, kapcsolódjunk az elemekhez, de mindig térjünk vissza középre. Amikor úgy érezzük, hogy mindegyik elemmel elvégeztük a szükséges harmonizáló/tisztító munkát, akkor térjünk vissza középre, idézzük fel a szívükben a feltétel nélküli szeretet rezgését, és hávjuk be középre mind a négy elemet, és a létrejvő energiával töltsük ki az egész kört vagy gömböt, az egész energiamezőnket, mikro- és makrokozmoszunkat. 

A szeretet gyógyító és mindent egyesítő, mindent befogadó, megengedő energiájával érdemes minél többször dolgozni, mert valóban nagy gyógyír lehet lelkünk számára.