szarva-védánta-száram hi jógasz tatraika-csittatá
“Elmondom neked, hogy ez a legmagasabb számkhja a legfelsőbb tudás, az összes Upanisad lényege. A jóga az erre a tudásra irányított, egy pontra szegezett mentális fókusz.”
jóga-gjánábhijuktaszja návápjam vidjaté kvacsit
„A tudás a jógából származik, a jóga pedig a tudásból. Annak, aki elsajátította a jógát és a tudást, már nincs mit megszereznie.”
Az Ísvara-gítában bemutatott pasupata-jóga a gjána-jóga (a tudás jógája) és a dhjána- vagy astánga-jóga (a meditáció jógája, illetve Patandzsalí nyolcfokú jógája) keveréke. Míg a gjána-jóga végső célja a tudás, a dhjána-jóga végső célja a tárgy nélküli szamádhi elérése. Ehhez először a tárggyal rendelkező szamádhit kell gyakorolni. Ehhez pedig a dhjána, vagyis a meditációs gyakorlat mély ismerete és magas szintje szükséges. A Jóga-szútra magyarázata szerint az elme öt állapoton keresztül tud fejlődni: ksipta – megszállott; múdha – zavarodott; viksipta – oszcilláló; ékágra – egy pontra szegezett; és niródha - felfüggesztett. A meditáció és a tárggyal rendelkező szamádhi gyakorlásához egyhegyű elmeállapotra van szükség, míg a felfüggesztett elmeállapot a tárgy nélküli szamádhi megtapasztalásának előfeltétele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése