(Az energiatest érzékelését és az energetikai folyamatok irányítását elősegítő gyakorlatok)
Mielőtt folytatnánk a részletesebb ismerkedést a hét fő csakrával, ismerjünk meg és próbáljunk ki néhány olyan energetikai gyakorlatot, melyeket az inka paqo-k éveken keresztül gyakorolnak minden nap, hogy megtanuljanak kapcsolódni és dolgozni a poqpo-jukkal, vagyis a fénylő energiatestükkel.
1. gyakorlat – a Qosqo kitágítása
A qosqo (vagyis a spirituális köldök) a legfontosabb energiakapunk az inka energetikai rendszer szerint. Innen indulnak ki mindazok a fénylő energiaszálak, melyek más élőlényekkel, az Apukkal, a szellemvilág különböző megnyilvánulásaival és a csillagokkal is összekötnek bennünket. A qosqo a napfonat vagy a köldök környékén, vagy az alatt egy kicsivel helyezkedik el. Különböző hagyományok ismerik ezt a rendkívül fontos energiakaput, melyet harának vagy tan tiennek is neveznek. A gyakorlatot az alábbiak szerint hajtjuk végre:
Üljünk le egy olyan helyre, ahol nem zavar semmi (nem szólnak hozzánk, a mobiltelefon le van némítva, és nyugodtan tudunk meditálni). Szánjunk rá néhány percet az elme lecsendesítésére valamilyen meditációs vagy légzéstechnikával.
Helyezzük a jobb kezünket (vagy a balt, ha balkezesek vagyunk) a hasunk fölé, tenyérrel a hasunk irányába. Vigyük a figyelmünket a tenyér és a hasfal közé, és érzékeljük a meleget, amit a testünk áraszt. Tapintsuk ki azt a nagyjából kör alakú területet, ahol a melegérzet erősebb, vagy esetleg bizsergést, „tűszúrásokat”, vagy nyúlós, ragadós érzést tapasztalunk. Ez a qosqo nawi, vagyis alulról a második, vörös energia-öv (puka csumpi) kapuja, csakrája. A köldök alatt, fölött, vagy egyik oldalán érzékelhetjük a leggyakrabban. Két tenyérrel is dolgozhatunk.
Ha megtaláltuk a qosqo helyét, akkor kezdjük el távolítani a kezeinket a köldöktől és egymástól. Közben akaratunkkal is igyekezzünk megnyitni és kitágítani a qosqo-t. Folytassuk ezt addig, amíg teljesen kinyújtott karokkal is érzékeljük a qosqo-t a tenyereinkkel.
Gyakoroljuk a qosqo „kinyitását” és bezárását, a tenyereket közelítve és távolítva a testünktől. Miközben a qosqo kinyílik és kitágul, a poqpo-nk, vagyis a fénylő energiatestünk is megnagyobbodik és kifényesedik, és több energia áramlik bele a qosqo-n keresztül, például szellemi munka vagy gyógyítás közben. A qosqo-t megtanulhatjuk vizuálisan is érzékelni a belső látásunk fejlődése során. Képzeljük el úgy, mint egy szemet a köldök környékén, mely teljesen tág pupillákkal sok fényt (számít) tud befogadni, míg szűkebbre zárva kevesebb energiát fogad be és jobban védve van. Általában a poqpo kitágulása és a qosqo kinyitása együtt történik, de megtörténhet, hogy szeretnénk feltölteni a poqpo-t, a qosqo-t mégis zártabban tartjuk, például akkor, amikor egy új hely, személy, szertartás stb. energiájával „ismerkedünk”.
Amikor megtanultuk nyitni és zárni a qosqo-t és a poqpo-t a kezeink mozdulataival kísérve, akkor gyakoroljuk azt is, hogy csak az akaraterőnk és belső látásunk segítségével hajtjuk végre a folyamatot. A gyakorlás haladóbb szintjén ez már menni fog, hiszen a számí mindig a tudatot, a figyelmünket, az akaraterőnket követi, de rá kell hangolódnunk, „be kell idomítani”. A következő gyakorlatokban a Természet esszenciáihoz fogunk kapcsolódni energetikailag a qosqo segítségével, de ehhez el kell sajátítani ezt a gyakorlatot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése