Újabb részlet az Ísvara-gítából:
1.36. szamsztutó bhagaván ísasz trjámbakó bhakta-vatszalah
szamálingja hrisíkésam práha gambhírajá girá
“E dicsőítés után a háromszemű Úr szeretetet érzett hívei iránt. Átölelte Nárájanát, az érzékek urát, és mély hangon megszólalt:”
Siva egyértelműen felismerte, hogy Nárájana Risi Visnu kiterjedése (visnu-tattva), míg ő maga Szadásivaként siva-tattva. E két kategória bizonyos értelemben egyenrangú, vagy nem különbözik egymástól, így Siva egyenrangúként üdvözölte Nárájana Risit. Az Úr Siva homlokán van egy harmadik, függőleges szem, melyet ha kinyit, akkor bárkit képes hamuvá égetni vele. Emiatt kapta a Triámbaka nevet. A harmadik szem a gyakorlók esetében az ágjá-csakrát jelképezi, melynek aktiválásával szert tehetnek a belső látás képességére. A Hrisíkésa név Nárájana Risire utal. Azt is jelenti, hogy „az érzékek ura”, illetve másik jelentése: „akinek a haja és a testszőrzete égnek áll”.
1.37. kimartham pundaríkáksa muníndrá brahma-vádinah
imam szamágatá désam kim vá kárja majácsjuta
„Ó lótusz-szemű! Miért jöttek erre a helyre a nagy bölcsek, akik a brahmant tanulmányozzák? Ó rendíthetetlen, mit tegyek a javuk érdekében?”
Siva Pundaríkáksának („lótusz-szeműnek”), és Acsjutának („tévedhetetlen”, vagy „rendíthetetlen”) nevezi Nárájana Risit. Siva megkérdezte Nárájana Risit, hogy mivel segítheti a Naimisáranja szent helyén Szúta vezetése alatt összegyűlt nagy bölcsek brahman iránti tudakozódását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése