Újabb részlet az Ísvara-gítából:
nárájanam anádjantam naréna szahitam tadá
pranémur bhakti-szamjuktá jóginó jóga-vittamam
práha gambhírajá vácsá kim artham tapjaté tapah
„A mindentudó úr, aki ismerte a vágyaikat, mély hangon megkérdezte őket: „Mi a célja ezeknek a vezekléseknek?”
Nara és Nárájana Risiket Visnu inkarnációinak tekinti a hindu hagyomány. A Puránák szerint apjuk Dharma, Brahmá fia volt, anyjuk pedig Murti vagy Ahimszá, Daksa leánya. A két ikertestvér közül Nárájana Visnu kategóriájába tartozik, Nara pedig az emberiség archetípusát képviseli. Következő életükben a Mahábhárata szerint Krisna és Ardzsuna formájában jelentek meg. Nara és Nárájana Badaríkásramában végezték a lemondásaikat, és ezért is érdeklődtek afelől, hogy az ott összegyűlt bölcsek lemondásának mi a célja. A lemondásnak, aszkézisnek vagy bármilyen lelki gyakorlatnak sokkal nagyobb az ereje, ha a gyakorló meghatározza a gyakorlás, fogadalom stb. célját, és úgy fog bele. Ezt szankalpának nevezik. Mivel Nárájana Visnu kategóriájába tartozó inkarnáció, ezért mindentudóként, kezdet és vég nélküliként írja le Vjásza, aki annyira ismeri a jógát, hogy a jóga megtestesítőjének tekintették. Nárájana valójában tudta, hogy mi zajlik az összegyűlt bölcsek szívében, mégis feltette nekik a kérdést, hogy miért végzik ezeket a nehéz lemondásokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése