A harmónia rítusa - gyakorlás

A Harmónia rítusa a Munay Ki negyedik beavatása. Ez az a beavatás, mellyel kapcsolatban Alberto Villoldo és az átadók "kötelező" gyakorlást szoktak előírni, mielőtt a beavatásban részesült személy továbbadja a rítust. Ennek az az oka, hogy az Ayni karpay során az archetípusok (erőállatok és őrzők) fénymagjait ültetjük el csupán a bavatandó csakráiban, és az ő munkájától függően fognak ezek az archetípusok teljes pompájukban és erejükben kifejlődni. Magyarán mind a hét archetípussal fejleszteni kell a kapcsolatot. Ehhez három gyakorlatot fogok ismertetni.

1. A napi meditáció vagy légzőgyakorlat során vizualizáljuk az archetíapusokat az egyes csakrákban. Végezhetünk csakralégzést is mindegyik csakrára koncentrálva hétszer, és közben jelenítsük meg a csakrába avatott archetípust (erőállatot vagy őrzőt), és figyeljük meg, hogyan fejlődik, növekszik, erősödik, hogyan változik a formája, mit tesz, és mit kommunikál felénk. Ezt elősegíthetjük azzal, ha gondolatban feltesszük azt a kérdést az erőállatnak, hogy van-e valami üzenete a számunkra. Emlékezzünk rá, hogy az erőállatok és szellemek nem emberi mondatokkal, hanem holografikus, szimbolikus nyelven, képekben kommunikálnak. Ha soknak találjuk azt, hogy mind a hét archetípussal kapcsoldójunk minden nap, akkor haladhatunk csakránként, mindegyikkel egy napot, vagy akár egy vagy két hetet töltve. 

2. Végezhetünk lélekutazást minden nap annak megfelelően, amit a korábbi bejegyzésben leírtam, és meglátogathatjuk az egyes archetípusokat az otthonukban (Kígyó - Alsó Világ; Puma - Középső Világ; Kondor és Kolibri - Felső Világ; Huascar - Alsó Világ; Quetzalkoatl - Középső Világ; Pacsakuti - Felső Világ). Tehát itt nem a csakrákban vizualizáljuk az archetípusokat, hanem a Szellemvilágban keressük fel őket. Ugyanúgy figyeljük meg, hogyan jelennek meg, mit tesznek, kérhetünk akár gyógyítást, tanítást is tőlük, és kérdezzük meg, hogy van-e üzenetük a számunkra. A három Világ őrzőinek esetében fordulhat elő az, hogy a megjelenési formájuk változik, alakul, hiszen velük kapcsolatban nincsenek olyan kialakult prekoncepcióink, mint az erőállatokkal kapcsolatban. Ha soknak találjuk mind a hét archetípus meglétogatását minden nap, akkor itt is dolgozhatunk alkalmanként egy-egy archetípussal mélyebben. 

3. Az archetípusok táplálása tűzzel (fénnyel) - én ezt a szertartást végeztem tizennégy hétig a rítus megkapása után, mindegyik archetípussal két hetet eltöltve. Üljünk le az oltárunk elé, és gyújtsunk meg egy mécsest, esetleg füstölőzzünk, és hívjuk be a szakrális teret. Niyssuk meg a Virakocsánkat, és koncentráljunk az adott csakrára, és a benne lakozó archetípusra. Haladjunk lentről felfelé, a Kígyóval kezdve az első két hétben, és Pacsakutival befejezve a 13-14. héten. Miután vizuálisan elképzeltük az erőállatot/őrzőt a csakrában, helyezzük a tenyereinket a gyertyaláng fölé, egy kis csészét formázva. Amikor a tenyereink felforrósodtak, és úgy érezzük, mintha egy kis tűzgömb lenne benne, fogjuk meg ezt a tűzgömböt, és a bőrünkön keresztül "nyomjuk be" az adott csakrába. Ismételjük meg ezt összesen hétszer. Én ezt a szertartást intuitív módon kaptam meg a beavatásom előtt a szertűznél, így azt gondolom, hogy hatékony módja az archetípusok "etetésének", mivel dominánsan tűz- illetve fény-energiából állnak. Ezután, ha belefér az időnkbe, végezhetünk még egy kis lélekutazást is csak az egy adott erőállatohoz/őrzőhöz, és így mindegyikőjük fejlődését tizennégy napon keresztül követhetjük nyomon, és mélyebb kapcsolatot tudunk kialakítani velük a Szellemvilágban. Ez fontos lesz a későbbiek során, mert ők fognak elvezetni újabb gyógyítókhoz, tanítókhoz, isteni minőségekhez, amikor azt látják, hogy már fekészültek vagyunk.