Munka a Látnokok rítusával
1. Közvetlenül a rítus átadása után kérjük meg a beavatottakat, hogy nézzenek körül, nézzék meg egymást ellazult szemekkel, vagy akár becsukott szemmel. Ha van rá lehetőség, menjenek ki a szabadba, a Természetbe és nézelődjenek. A "szívvel látás" gyakorlatának az a lényege, hogy nézzünk, de ne akarjunk erőnek erejével látni. Befelé kell figyelni, a szívünkre és az intuíciónkra. Ha zavartalanul figyelünk, akkor a tudatunkban megjelennek mindazok a holografikus információk, melyek a környezetünk szellemi dimenzióit rejtik, legyen az egy nővény, egy állat, egy kőszikla vagy egy ember. Ezt a látásmódot is gyakorolni kell, és gyakorlással fejlődni fog. Szarvas-nézésnek is szoktuk nevezni. Meg kell tanulni becsukott és nyitott szemekkel is ráhangolódni arra a látásmódra, mely által képesek leszünk érzékelni a fizikai megnyilvánulások mögötti energetikai tartalmat.
2. A gyakorlás második módja az, hogy az ujjainkkal végigkopogtatjuk először a harmadik szem, majd a látókéreg területét, majd az öt csatornát, vagy fény-hidat, mely összeköti a kettőt. Tegyük meg ugyanezt a szívcsakra területével (szegycsont) és azt a látókéreggel összekötő két csatornával, melyek nyaklánc-szerűen futnak a nyakunk két oldalán.
3. A látás fejlesztése révülés közben (ezt csak akkor gyakoroljuk, ha biztonsággal tudunk utazni és visszatérni): Alsó Világbeli utazás során kérjük meg az erőállatainkat, hogy lélegezzenek fényt a harmadik szemünkbe és a szívcsakránkba. Felső Világbeli utazásunk során megkérhetjük a szellemi tanítónkat, vagy az előző utazásban látott cetféle szellemét, hogy lélegezzen fényt a harmadik szembe és a szívcsakránkba, ezzel fénybe borítva a látókéreghez futó csatornákat is. Miközben a csatornák felizzanak, kérjük, hogy legyenek feltöltve tiszta számival (fény-energiával). A második és a harmadik gyakorlat együttesen is végezhető.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése