Ísvara-gítá – az Úr Siva dala
Az Ísvara-gítá egy szanszkrit szöveg, mely Indiában íródott. Az Úr Siva tanításait tartalmazza, akit Ísvarának is neveznek, és az indiai filozófiai iskolák közül a szánkhja és a jóga iskolák hatásait tükrözi. A Kúrma Purána című epikus mű második részének (uttara vibhága) első tizenegy fejezetét alkotja. (A fordítások és magyarázatok során a szanszkrit szavak és kifejezések fonetikus átírását fogom alkalmazni. Akit az eredeti szanszkrit (dévanágarí) szöveg, vagy annak diakritikus jelekkel végzett átírása érdekel, annak a Kúrma Purána fordításait, vagy Andrew J. Nicholson „Ishvara-gita – The Song of Lord Shiva” című könyvét ajánlom figyelmébe, mely ennek a fordításnak is az alapja.)
Bár egyes kutatók és szerzők a puránák szerzőségét különböző történelmi személyiségeknek és iskoláknak tulajdonítják, a hagyomány szerint e purána szerzője Védavjásza, mint ahogy mind a tizennyolc mahápuránának. A hagyomány kb. a Kali-júga tradicionális kezdő dátuma köré helyezi a puránák, mint ősi történelmi beszámolók írásos lejegyzését, azaz a Kr. e. 3. évezredre. Ezzel szemben a modern kutatók szerint a mű a Kr. u. 8. században keletkezett, és több szerző műveit komponálták egybe több időbeli változaton keresztül.
A Kúrma Puránát vaisnava puránának tekintik, mivel Kúrma avatáráról, azaz Visnu teknős inkarnációjáról kapta a nevét. Viszont a szövegben Visnu, Siva és Sakti imádata és pozíciója egyaránt dicsőítve van. Az Ísvara-gítá sokban párhuzamba állítható a Bhagavad-gítával, melyet az Úr Krisna dalaként is ismernek, és amely a Mahábhárata című eposz Bhísma-parva részének 23-40. fejezeteit alkotja. Az Ísvara-gítában azonban az Úr Siva beszél, és sok olyan témát említ, melyek a Bhagavad-gítában nem fordulnak elő, például a lingam imádatáról, valamint arról, hogy Siva, és nem Visnu a végső istenség. Az Ísvara-gítá szövegén Patandzsalí nyolcfokú (astánga) jógájának, valamint a saivizmus pasupata ágának befolyása is érezhető. Az eredeti szöveghez több szerző is fűzött magyarázatot, többek között Vigjána-bhiksu a 16. században.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése