Az aura - a Fénylő Energiamező

Mindannyian rendelkezünk egy finom fizikai testtel, melyet "nyugati" kifejezéssel aurának szoktunk nevezni, a q'ero sámánok pedig fénylő energiamezőnek (Luminous Energy Field, LEF), neveznek. Ez az energiamező körülveszi a fizikai testünket, és ugyanúgy irányítja a testünket, mint ahogyan a mágnes energiamezeje irányítja az üveglapra szórt vasreszeléket. A fénylő energiamezőnk az idők kezdete óta létezik. Eredendően egy volt a Teremtés/Teremtő megnyilvánulatlan ragyogásával, és a végtelenségig fennmarad. Az időn kívül létezik, de megnyilvánul az időn belül is, és új fizikai testeket hoz létre életről életre.

Képzeljük el azt, hogy áttetsző, színpompás fénygömb vesz minket körül, melyben a kékek, zöldek, magenta és sárga színek árnyalatai pulzálnak, egészen a kinyújtott karjaink távolságáig. A bőrünk felett az arany fény nyalábjai áramlanak az akupunktúra-meridiánok hálózata mentén. A bőrünk és a fénylő energiamező membránja között ragyogó áramlatok hömpölyögnek, és örvényekké sűrűsödnek. Az életerőnek ez a tégelye élő energiából áll, mely ugyanolyan nélkülözhetetlen az egészségünk szempontjából, mint a vér által szállított oxigén és tápanyagok. A fénylő energiamezőnk a legtisztább és legértékesebb életerőből áll. Amikor a fertőzések, környezetszennyezés, vagy stressz lecsökkentik ezt az életerőt, akkor megbetegszünk. Az egészésgünket, életerőnket és aktív, egészséges éveink magas számát akkor tudjuk biztosítani, ha bőségesen feltöltjük magunkat életerővel. 

Az indiai és tibeti jógik, akik mér sok ezer évvel ezelőtt dokumentálták a fénylő energiamező létezését, energiagömbnek vagy glóriának írják le, mely körbeveszi a testünket. Eleinte furcsának tűnhet, hogy ugyanezzel a koncepcióval találkozunk a dél-amerikai dzsungelek és az Andok sámánjainak tanításaiban. Természetesen, ha felfogjuk az emberi energiamező univerzális mivoltát, akkor megérthetjük, hogy minden kultúrában rátaláltak. Keleten a tanka-ábrzolásokon arany és kék tűznyalábok veszik körül a Buddha testét. Nyugatok Jézust és az apostolokat ábrázolják glóriával a fejük körül. Az amerikai bennszülöttek mítoszai is beszámolnak olyan emberekről, akik éjszaka is ragyogtak, mintha belső tűz izzana bennük. Az andoki tudásőrzők szerint Pacsakuti teste, akit a Nap fiának tekintettek, a hajnal fényével ragyogott.

Minden érző lény teste a földön fényből áll. A növények közvetlenül a Napból fogadjűák be a fényt, és átalakítják életté, az állatok pedig növényeket esznek, így a fény az élet alapvető építőköve. Élő anyagba ágyazott fény vagyunk. Minden élőlény körülöttünk fényből áll, mely különböző formákba és frekvenciákba van csokaómagolva. Az atomfizikusok is azt tapasztalják, hogy ha mélyen bepillantunk az anyag alkotóelemeibe, akkor azt találjuk, hogy az egész univerzum rezgésekből, hullámokból, fényből, energiakvantumokból épül fel. 

Tévedés lenne azt hinni, hogy a Buddha vagy Jézus testét körülvevő ragyogásról szóló leírások puszta legendék. Sőt, valamiféle furcsa foszforeszkáló fényjelenségnek sem tudhatjuk be ezt a ragyogást, mint például a szentjánosbogarak esetében. A Buddha megmutatta a megvilágosodás felé vezető utat. Megtanította, hogy kövessük a fényünket, ha fel akarunk szabadulni a szenvedés alól. Amikor Jézust megekeresztelték a Jordán folyóban, vakító fény-nyaláb jelent meg fölötte. Ha azt gondoljuk, hogy Jézus ragyogott a szeretet fényétől, de mi nem vagyunk erre képesek, akkor elutasítjuk a tanítását, mely szerint "még nagyobb dolgokra is képesek lesztek, mint amikre én voltam." A fényre utaló kijelenetéseket általában metaforikusan kezeljük. Azt gondoljuk, hogy a "megvilágosodás" a magasabb értelem fényére utal. Az andoki sámánok azonban a fényt és az aura ragyogását tényként kezelik, mely megtapasztalható. Amikor felismerjük fény-természetünket, akkor ki tudunk lépni az anyagi világ béklyóiból, és megtapasztaljuk a Végtelent.