Újabb részlet a Krishnamacharya-könyvből:
"A jógábhjásza gyakorlása közben a belégzés és kilégzés változatait nevezzük vinyászának. Ezt Patandzsalí Jóga-szútrája is elmagyarázza: 2.47-48
prajatna-saithiljánanta-szamápattibhjám
„A póz akkor következik be, amikor az erőfeszítés megszűnik, és a végtelenen történő meditáció megjelenik.”
tató dvandvánabighátah
„Az ászanában nem hatnak az ellentétpárok.”
Elegendő, ha ezt megjegyezzük: szamszargadzsa dósaguna bhavanti.
A zenéhez szükség van srutira és lajára, a jógában mély légzésekre, az elme pedig koncentrációt igényel. Ha ezen elemek valamelyike kimarad, akkor a jóga és a rága elviselhetetlenné válik.
Uraljuk a pránát a pránájáma segítségével;
Uraljuk az elmét a dhjána és a dzsapa segítségével;
Uraljuk a tekintetünket a sanmukhí múdrá segítségével;
Uraljuk a vajnit (beszédet) csenddel;
Uraljuk a nemi szerveket szattvikus ételek fogyasztásával.
Ez az öt gyakorlat megnövekedett élethosszat, tudást és jólétet fog biztosítani.
A fiúk és a lányok számára nem nehéz megtanulni a vinyászát. Már az ötéves fiúk és lányok is elkezdhetik a jóga tanulását. Azok, akik öregek és betegek, elkezdhetik a gyakorlást vinyásza nélkül, és fokozatosan megtanulhatják. A vakok, a beszédá és halláskárosultak is meg tudják tanulni a jóga gyakorlását."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése