Az Árnyék integrálása

Az előző két részben az Árnyék elfogadásának fontosságáról és az Árnyék típusairól volt szó, most pedig foglalkozzunk egy kicsit azzal, hogyan is integrálhatjuk az Árnyékunkat a teljes személyiségünkbe! Természetesen nem arról van szó, hogy hagyjuk elhatalmasodni a természetünk sötét és láthatatlan részeit a tudatos énünk fölött. Ennek destruktív hatásait sok példán keresztül tapasztalhatjuk (függőségek, pszichózisok, a személyiség szétesése stb.). 

Érdekes dolog viszont, hogy sok esetben a perszóna az, ami "társadalmilag" elfogadott, míg a lényünk "primitív", ősi, ösztönszintű megnyilvánulásait reflex-szerűen az Árnyákba száműzzük, sok esetben a személyiségünk kreatív, megszokottól eltérő, egyedi, non-konform vonásaival együtt. Tehát az Árnyék felfedezése során nem csak elfojtott agresszióra, destruktív tulajdonságokra és negatív személyiség-jegyekre bukkanhatunk, hanem számtalan kreatív és érdekes, hasznos dologra, amitől évek óta öntudatlanul elzárjuk magunkat, mert például gyerekkorunkban azt mondták, hogy "nem tudsz festeni, énekelni, nem értesz hozzá, nem vagy képes rá" stb. 

Az alábbiakban három módszert is megismerhetünk, melyek elősegítik az Árnyékunk felderítését és integrálását a tudatos énünkbe. 

1. Művészet (festés, rajzolás stb.)

A pszichológiában gyakran alkalmazzák a művészet-terápiát, de igazából terapeuta sem kell hozzá: vonulj el, ülj le a papír vagy a vászon előtt, és kérdezd meg az Árnyékodat: "Mi akarsz megmutatni, megtanítani nekem ma?" Utána rajzold, fesd le mindazt, ami jön. Még a legfurcsább mentális képek, szürreális jelenetek is sok mindent elárulnak rejtett érzelmeidről, gondolataidról, emlékeidről, traumáidról. 

Ne ítélkezz magad fölött, légy nyitott, ne akarj megfelelni valamilyen esztétikai elvárásoknak stb, mivel pontosan ezek nyomják el az Árnyékot a tudatalattidba. Engedd a felszínre mindazt, ami ki akar törni, és emlékezz: az Árnyék a részed, de nem határozza meg, hogy ki vagy.

2. Írás

Goethe Faustja egy remek irodalmi alkotás, melyben az Egó és az Árnyék felszabadítása egyszerre történik meg. Ha van kedved, megírhatsz egy kitalált történetet, az Árnyék elemeit ráruházva a történet "negatív" főhősére, melyek így a felszínre kerülhetnek. 

Ha a történetírás nem annyira fekszik, akkor kezdj el naplót vezetni, melyben őszintén leírod a téged foglalkoztaó gondolatokat, érzelmeket, és ezt visszaolvasva nyomon követheted az egyensúlyod alakulását is. 

3. Tudatos projekció, vagy inkább a projekció tudatosítása

Az árnyék a pszichénk azon része, melyet nem akarunk elismerni, elfogadni. Ezért önvédelemből kivetítjük másokra mindazt, ami az Árnyékunkban zajlik. Ez egy öntudatlan túlélő-stratégia, ami azonban sok kárt és traumát tud okozni.

Tehát sok esetben, amikor másokra vetítjük ki azokat a tulajdonságainkat, amelyeket nem szeretünk, vagy nem akarunk önmagunkon belül foglalkozni velük, azzal elkerülhetjük a felelősség vállalását önmagunk iránt, és másokat hibáztathatunk feloldatlan belső konfliktusainkért. 

Ha azonban a projekciót tudatosan közelítjük meg, akkor az árnyék-munka erőteljes eszközévé válhat. Ha megfigyeljük, hogy kire és miért vetítjük ki az árnyékunkat a körülöttünk lévő emberek közül, abból sokat tanulhatunk.

Érdekes módon nem csak a negatív, hanem a pozitív tulajdonságainkat is hajlamosak vagyunk kivetíteni másokra. A negatív kivetítések tárgyait játszó személyeket elítéljük, konfliktusba keveredünk velük, vagy bűnbaknak kiáltjuk ki, míg a pozitív kivetítéseink tárgyát képező "hősöket" imádjuk, idealizáljuk, mondhatni idolizáljuk, és ők lesznek a követendő példáink. Más szavakkal, olyan tulajdonságokkal ruházzuk fel őket a tudatunkban, melyekkel nem rendelkeznek, vagy nem olyan mértékben. A guru-tanítvány érzelmi dinamikát is ez hajtja, ugyanúgy, mint amikor bármilyen bálványt, példaképet, szerepmodellt választunk magunknak. A pozitív projekció végeredménye gyakran lehet csalódás vagy a narcisztikus erő-dinamika kialakulása, ha erre a másik fél is rájátszik és kihasználja. 

A pszichológiából tudjuk, hogy milyen mértékben hajlamosak a gyerekek idealizálni a szüleiket, és "megmagyarázni" maguknak minden olyan élményt vagy csalódást, mely összetörné ezt a sérülékeny képet. A pozitív tulajdonságoknak (gyakran az idea- vagy Felsőbb Én-nek) a projektálása másokra azzal járhat, hogy önként lemondunk ezekről a tulajdonságokról és a belőlük fakadó erőről, önkorlátozó hiedelmek közé szorítjuk az énképünket, és lecsökken az önbizalmunk. 

Másfelől viszont, amikor a hatalmi dinamika másik oldalán állunk, és mi vagyunk az "ideál" vagy a "bálvány" helyzetében, akár házastásként egy önbizalom-hiányos empata mellett, akár szülőként, vezetőként, akitől mások függnek anyagi, hatalmi vagy spirituális értelemben, hajlamosak vagyunk a védtelen és sérülékeny egyedekre projektálni az Árnyék-tulajdonságainkat. A gyerek aránytalanul nagy szidást kap, mert "idegesít", akár még a kis háziállatainkat is hajlamosak lehetünk kegyetlenül megbüntetni, bántalmazni. A bántalmazó magatartás, legyen az érzelmi, fizikai vagy szexuális, a legtöbbször az Árnyék projekciójával egyetemben zajlik. 

El kell kezdeni tehát tudatosan dolgozni ezekkel a folyamatokkal. Fel kell ismerni a dráma-háromszögeket (üldöző-áldozat-megmentő), melyeket a projekcióinkkal mi magunk hozunk létre, és fel kell ismerni a projekcióink destruktív hatását, legyen az a pozitív vagy a negatív vonások kivetítése. Használd a világot tükörként! Mi az, ami irritál benne? Mi az, amit elítélsz? Mit nem tudsz elfogadni másokban? Milyen regényeket olvasol, milyen hősök szerepelnek a filmekben, amiket nézel? A pozitív-negatív főhősök személyiség-fejlődése mindig jó lehetőséget ad az önreflexióra, annak megfigyelésére, hogy mit vált ki benned, mit hoz elő belőled egy műalkotás, egy regény, vagy film története. 

Néhány további ötlet az Árnyék integrációjának megsegítéséhez:

- Meditálj! Számos technikával tudsz kapcsolódni rejtett lélekrészeidhez, a Teljesség felé törekedve.

- Gyakorold a tudatosságot és az öntudatosságot! Fogyeld meg magad, a tetteidet, szavaidat, viselkedésedet, érzelmeidet a hétköznapokban! Próbáld ítélkezés nélkül, tárgyilagosan felismerni a hibáidat és az elnyomott, szégyellnivaló dolgaidat.

- Kérj visszajelzést a környezetedtől: barátaidtól, párodtól, szeretteidtől arról, hogyan látnak téged, mik a hibáid, miken kell dolgoznod. Ha ezt is tárgyilagosan tudod kezelni a védekezés vagy vádaskodás helyett, azzal még közelebb kerülsz az Árnyékodhoz.