Újabb részlet a Krishnamacharya-könyvből:
"(b) Vári szára dhauti: igyunk tiszta, meleg vizet addig, amíg a gyomrunk meg nem telik és a víz majdnem a nyakunkig ér. Forgassuk meg jobbra és balra, föl és le a vizet a gyomrunkban. Utána erőteljesen húzzuk be a hasunkat és nyomjuk ki a vizet a végbélnyíláson keresztül. Ez a laja jógához tartozik. Ezt a kriját akkor tudjuk elsajátítani, ha naponta többször gyakoroljuk.
Hatásai: eltávolítja a lerakódásokat és tisztátalanságokat a csontrendszerből, valamint az ízületekből és a csontok, idegek csomópontjaiból. Ragyogóvá teszi a testet és erősíti a dzsáthára agnit. Ez a rádzsa jógához tartozik.
(A gyomor megtöltése meleg vízzel nagyon hasznos helyi méregtelenítő hatást vált ki. Ha még kezdők vagyunk, akkor könnyebb hányással eltávolítani a gyomorba került vizet. A csontok, csontvelő és idegek méregtelenítését azonban csak a fent leírt módon, a végbélen keresztül kiürítve érhetjük el.
(c) Vahniszára dhauti: Húzzuk be a hasunkat és a köldöküket úgy, hogy odanyomódjon a gerincoszlophoz, utána pedig toljuk ki. Ismételjük meg ezt többször. Miközben behúzzuk a hasunkat, végezzünk récsaka kumbhakát, amikor kitoljuk, akkor pedig púraka kumbhakát. Ezt evés előtt gyakoroljuk. Ha evés után szeretnénk gyakorolni, akkor várjunk legalább három órát, máskülönben veszélyes lehet. Ezt a gyakorlatot minden nap kell végezni, napi 84 alkalommal ismételve. Ez a rádzsa-jógához tartozik.
Hatásai: Megszünteti az összes hasi betegséget, és erősíti a dzsáthára agnit (emésztési tüzet), nagy mértékben segít a jógábhjászínak.
(A gyakorlat a bhásztrikához, vagyis fújtató légzéshez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a vahniszára vagy agniszára kriját légzésszünettel kell végrehajtani. Az alábbi változatokban gyakorolhatjuk a kriját: 1) fújjuk ki az összes levegőt a tüdőből, és végezzünk kumbhakát, majd a légzésszünet alatt többször húzzuk be az egész hasfalat és a rekeszizmot, és lazítsuk el felváltva. 2) szívjuk tele a tüdőt levegővel, tartsuk bent, és toljuk ki a hasfalat (közben a dzsálándhára és a múla bandha legyen aktív), majd lazítsuk el többször egymás után. c) végezzünk közbülső légzésvisszatartást egy fél belégzés vagy kilégzés után, és gyakoroljuk váltogatva a hasfal behúzását és kitolását.)
Bahiskrita dhauti: Formázzuk egy varjú csőrét a szánkkal, és szívjunk be annyi levegőt, amennyit csak bírunk. Tartsuk bent a levegőt (kumbhaka) és utána lélegezzük ki az orrnyílásokon keresztül. Ez csak azok számára ajánlott, akik most kezdik a récsaka kumbhaka gyakorlását. Ezt ismételjük meg napi huszonöt alkalommal. Vagy reggel, evés előtt végezzük, vagy este, ugyancsak evés előtt. Ha helyesen növeljük ennek a gyakorlatát, akkor kifejleszthetjük a képességet a hosszú légzésvisszatartásokra. Nem csak ezt, hanem megtanuljuk automatikusan kiengedni a levegőt a végbélnyíláson keresztül. Amikor már tudunk kilélegezni a végbélnyíláson keresztül, akkor ne az orrunkon keresztül fújjuk ki a levegőt. Ha ezzel a gyakorlattal kifejlesztettük a képességet a másfél órás légzésvisszatartásra, folytassuk a következőkkel: Álljunk a vízbe köldökmagasságig, majd nagyon óvatosan és körültekintően nyomjuk ki a vastagbelünket a végbélnyíláson keresztül, melyben a sakti nádí helyezkedik el az alhasban a múládhára csakráig. Tisztítsuk meg vízzel, amíg tiszta nem lesz, és utána nyomjuk vissza a végbélnyíláson keresztül.
Figyelmeztetés: Ez a krijá csak a hatha-jógiknak való, és nem a rádzsa-jógiknak, laja-jógiknak vagy mantra-jógiknak.
Hatásai: elpusztítja a test összes tisztátalanságát. Nem csak ragyogóvá teszi a testet, hanem azt is megakadályozza, hogy a betegségek befészkeljék magukat a testbe."
(Ez a gyakorlat extrémnek tűnhet a legtöbb ember számára. Szerencsére hasonló hatással bír a később ismertetésre kerülő baszti krijá is, ahol vízzel vagy levegővel mossuk át a vastagbelet.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése