"Alapkő-letétel" sámán-módra

A sámáni kultúrák nem igazán foglalkoztak sokat az épületek építésével, hiszen vagy vadászó-gyűjtögető törzsekről beszélünk, akik átmeneti szállásokat építettek, és időnként továbbálltak, vagy nomád népekről, akik szintén szedték a "jurtafájukat", és mentek a legelésző csordáik után. De ha már a sámánság a modern korban is felütötte a fejét, és manapság az ember egy házba azért hosszabb időre költözik be, szerintem érdemes megtisztelni a szellemeket, és a védelmüket kérni a házba, mielőtt beköltöznénk. 

Mi már több szertartást is végrehajtottunk csúcshegyi telkünkön, ami majd az odaköltözésünk után remélhetőleg közösségi programok helyszíneként is fog funkcionálni. Amikor megkaptuk a telket, akkor körbementem, és a telek négy sarka, valamint oldala mentén elástam egy-egy kristályt, és dohányt ajánlottam a Szellemvilágnak, a védelmüket kérve. Majd elvégeztünk egy tűzszertartást az egyik alkalmas napon, erről már írtam korábban. A női menstruációs vér-szertartás is egy fontos dolog, ezt is érdemes elvégezni, ha nők is fognak lakni egy házban vagy területen.

A tűzszertartás, mint áldozati rítus, valószínűleg az emberiség hajnala óta a szellemvilághoz történő kapcsolódás egyik kiemelt eszköze, erről is írtam külön a nyári napforduló alkalmával. Most, ahogy a házunk felújítása kezdett formát ölteni, bekerültek az új ablakok és a tető is a helyére került, azt éreztem, hogy el kellene helyezni egy erőtárgyakkal teli dobozkát a házunk pincéjében, a leendő betonozás alatt. Erre múlt pénteken kerítettünk sort. 

Lementünk a pincébe, és ástunk egy kb 40 cm mély gödröt a legnagyobb helyiség közepén, majd a gödöben elhelyeztünk két nyilat, az egyiknek a hegye észak, a másiké kelet felé mutatott. A keresztezett nyílvesszőkre került a doboz, ami egy kis lemez-széf volt. Ebbe a következő erőtárgyakat helyeztem el: egy szardónix kristálykoponyát, melynek egyik fele barna, a közepe szürke, a másik fele pedig fehér volt. Ez számomra az Alsó, Felső és Középső Világot szimbolizálta. Amikor dobolás közben ráhangolódtam a koponyára, akkor így mutatkozott be: "Földőrző vagyok".Én valami egzotikus névre vágytam volna, de azt mondta, hogy minden nyelven vannak földőrzők, például szanszkrit megfelelője a bhúmi-pálaka, vagy az inkáknál pampamesayok-nak nevezik. Tehát ezek szerint jó helye lesz a házunk alatt. A dobozba még egy hegyikristály Ganésa, egy Siva-lingam és egy gomati-csakra került. Az utóbbi kettő az isteni férfi- és női energiát képviselik, Ganésa pedig elhárítja az akadályokat.

Az erőtárgyakat kis zsákocskákba helyeztem, majd gyógynövényeket tettünk a doboz aljába (zsálya, levendula, rózsa, palo santo, édesfű, üröm, kálmos) és bezártuk a dobozt. A dobozt is betettem a gödörbe, majd a tetejére is szórtunk még friss virágokat a kertből. Betemettük a gödröt, majd összeraktuk a fát a tűzszertartáshoz.

Amikor meggyújtottam a tüzet, imákat ajánlottunk fel a hét irány felé, az őselemek, a szellemek és különböző isteni lények felé, és felajánlásokat helyeztünk a tűzbe (árpát, tisztított vajat, szezámmagot, vodkát). Orsi nem sokáig bírta a füstöt, ami a pince kis ablakain nem tudott olyan könnyen távozni. A gyerekek majdnem végig lelkesen szórták a szezámmagot a tűzbe. A végén csak én maradtam egyedül dobolni még egy kicsit, amíg leégett a tűz. Én már füstállóvá edzettem magamat a sok krisnás tűzceremónia alatt. A szertartás végére be is esteledett, és indultunk hazafelé. Remélem, hogy megfelelő védelemben fogják részesíteni a szellemek a házunkat.

A szombatom és a vasárnapom azzal telt, hogy megtartottam a hangszeres relaxáció-vezetőképzés második két napját. Illetve szombaton este volt még egy sámán-hangfürdő az Atmában, vasárnap pedig elutaztunk még Dunavarsányba, transzlégzést tartani A Jade Spirit fesztiválon. Erről is mellékelek egy képet. Viszont amit a következő bejegyzésben fogok majd részletesebben leírni, az két tematikus hangutazás élményei, melyeket a képzés résztvevői tartottak vasárnap délelőtt.