A pránájáma és a halál

 

Újabb részlet a Krishnamacharya-könyvből:

"2. Ászanák

Speciális utasítások

Amikor a fent felsorolt ászanákat gyakorolják, a túlsúlyos embereknek több récsakát kell végezniük, míg a vékony testalkatú embereknek több púrakát. Ezeket sorrendben langhana-krijának (könnyítő gyakorlatnak) és brimhana-krijának (nehezítő gyakorlatnak) nevezik.

A legfontosabb ászanák a sírsászana, szarvángászana, majúrászana, pascsimóttánászana és a baddha-padmászana. Ezeket minden nap kell gyakorolni, mulasztás nélkül. (Megjegyzés: ezeket az ászanákat emeli ki a Hatha-jóga Pradípiká). A többi ászanát a jártasságnak és az igényeknek megfelelően lehet gyakorolni. A sírsászanát, szarvángászanát és ezek változatait korán reggel gyakorolva, nagy haszonra teszünk szert. Akik szeretnék növelni az intelligenciájukat, a szív energiáját, és élesíteni a gjánendrijákat (tudásszerző érzékszerveket), azoknak hosszú időig kell kitartaniuk ezeket az ászanákat (a sírsászanát és a szarvángászanát).

E gyakorlás után gyakoroljuk 15 percig az egyik pránájáma-gyakorlatot, majd ezt kövesse 5 perc savászana, kihagyás nélkül.

Pránájáma

Sokféle pránájáma létezik. Azt a speciális pránaváju-krijá szádhanát, mely növeli az élethosszt, fényesíti a pránát, és kijavítja a belégzést és a kilégzést a tüdőben, pránájámának nevezzük. Az a ragyogás, melyet az arc és a többi testrész sugároz ennek következtében, prána-saktinak nevezik. Egyesek átma-saktinak (a lélek erejének) nevezik.

Ez a ragyogás el szokott tűnni a beteg ember arcáról és tesrtészeiről. Azt is látjuk, hogy a halott test teljesen elveszíti ragyogását. Minden nap növelnünk kell ezt a ragyogást. Ezt egy módon tudjuk megtenni: ha gyakoroljuk a negyedik jógángát, vagyis a pránájámát.

A pránikus energia alapja a prána váju (levegő). Ez nem olyan, mint a minket körülvevő levegő. Nagyon finom, és meleg, mint egy melengető napsugár. A mellkas közepén rejtőzik, a két tüdőfél között. Ugyanez a hely az átman és az antarjámí (Paramátmá) nyugvóhelye. A fényes ragyogás belőlük ered. Amikor a prána mozgása normális, a pulzus szabályos, és az életünk tele van reménnyel és örömmel.

Ha a prána mérgezett, akkor a mozdulataink lelassulnak, és végül megállnak és a prána eltávozik. Végül a szív és a szervek leállnak, és a test ragyogó fénye eltűnik. Ezt hétköznapi nyelven halálnak nevezik.