"Étkezés: A nehéz ételeket általában kerülni kell. Könnyű és tápláló ételeket együnk.
Ászanák: Az első hónapban csak az első négy ászanát végezzük: dandászana, púrvóttánászana, vadzsrászana és mahámúdrá. A púrvóttánászana kivételével a körök számát csökkentsük háromra. Hagyjunk elegendő időt a pihenésre az ászanák között; ez fontos. A pulzusnak vissza kell térnie a nyugalmi szintre, mielőtt elkezdjük a következő ászana végzését. Ne növeljük a körök számát, hanem az ászana időtartama azáltal fog növekedni, hogy gyakorlattal meghosszabítjuk az egyes lélegzetvételek hosszát.
Amíg nem értük el a megfelelő jártasságot ezekben az ászanákban, ne tegyük hozzá a következő kettőt! Ez legalább egy havi, napi szintű gyakorlást jelent. Tehát a második hónaptól hozzáadhatjuk a szarvángászana és halászana gyakorlását. A megfelelő pihenés az ászanák között ugyanolyan fontos. Olyan körültekintéssel végezzük az ászanákat, hogy elkerüljük a szükségtelen erőlködést. Például a halászana gyakorlásánál ne erőlködjünk azon, hogy a földhöz érintsük a lábujjainkat. Hajlítsuk be a lábainkat térdben, nem számít, hogy a lábujjaink nem érnek a talajhoz. Ahogy a gyakorlásunk fejlődik, a lábujjaink erőfeszítés nélkül is egyre lejjebb kerülnek. Eleinte csak egy vagy két kört végezzünk a halászanából, és lassanként, hetente növeljük hatig. Ez két három hétnyi napi gyakorlást igényelhet. Amíg nem értük el a jártasságot a hat kör szarvángászanában és halászanában kényelmetlenség nélkül, ne próbálkozzunk a sírsászana gyakorlásával. Az első héten legfeljebb hat kört végezzünk, a másodikon nyolcat, a harmadikon tizenkettőt, a negyediken tizenhatot, és ez legyen a maximum. Ezen a szinten a sírsászanát gyakoroljuk először, és némi pihenő után gyakoroljuk a szarvángászanát, a körök száma és hossza legyen ugyanaz, mint a sírsászana esetében.
Megjegyzés: Ha a csuklónk, könyökünk vagy vállunk vagy bármelyik testrészünk törés vagy műtét miatt gyenge, akkor a fenti ászanákat némileg módosítani kell, hogy ne erőltessük túl ezeket a gyenge részeket. Például a dandászana esetében, ha gyengék a kezeink, akkor ne terheljük meg őket, és módosítsuk az ászanát úgy, hogy karoljuk a kezeinket a testünk előtt vagy mögött, de tartsuk egyenesen a gerincet.
Pránájáma: A pránájáma gyakorlását kezdjük két hónappal később, mikor már megfelelő jártasságot szereztünk az ászanák végzésében. Kezdjük az uddzsájí-anulómával és vilómával, antar és báhja kumbhakamal. Két héttel később el lehet kezdeni az uddzsájí-pratilóma gyakorlását. Egy hónappal később elkezdhetjük a kapálabhátí gyakorlását nádí-sódhana pránájámával.
Miután kigyógyultunk az asztmából, a fenti ászanákat és pránájámát tovább gyakorolhatjuk az általános hasznuk miatt. A gyakorlás sorrendje a következő: kezdjük a sírsászanával, majd folytassuk a szarvángászanával, majd folytassuk a két ülő pózzal és utána a pránájámával. A gyakorlás időtartama és a körök száma legyen ugyanaz a két ülő ászana esetében. A fent említett négy ülő ászanából kettőt válasszunk minden napra. A pránájáma időtartama és köreinek száma legyen kétszer annyi, mint ameddig a sírsászanát és a szarvángászanát végezzük. A program megtervezésénél a fenti arányokat vegyük figyelembe és hagyjunk elegendő időt a pihenésre az ászanák és a pránájámák között. A pozitív elmeállapot gyakorlás közben gyorsabb eredményeket hoz. Még több előnnyel jár, ha a fenti gyakorlatok után dhjánát végzünk (meditációt Istenen), amit ugyanannyi ideig gyakorlunk, mint a pránájámát.
A fentiekben ismertettük az asztma kezelését, amit egyéni esetben lehet módosítani az állapot, életkor, előtörténet és a kezelés eredményességének figyelembe vételével."
(Ezzel a Jóga-makaranda végére értünk.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése