"Kapálabhátí és nádi-sódhana pránájáma
Technika:
- Üljünk le padmászanába, de ne baddha-padmászanába. Tartsuk zárva a szemeinket. A térdeink érjenek a földhöz. Nyújtsuk ki a karjainkat és helyezzük a kézhátakat az azonos oldalú térdeinkre. Ne hajlítsuk be a könyökeinket. Tartsuk egyenesen és stabilan a gerincünket.
- Engedjük le a fejünket az állzár-pozícióba.
- Lélegezzünk ki-be gyorsan mindkét orrlyukon keresztül olyan gyorsan, hogy egy ki- és belégzés egy másodpercig tartson. A mellkas, a vállak és a karjaink ne mozogjanak, csak a hasunk alsó és felső része mozogjon ki-be. A kezdeti szinten ne végezzünk el többet 12 körnél.
- Közvetlenül az utolsó kilégzés után vegyünk egy lassú, mély, egyenletes levegőt a bal orrlyukon keresztül. Ennek végrehajtásához tartsuk az orrunkat a jobb kezünk ujjaival mrigí múdrában.
- Zárjuk el mindkét orrnyílást, és tartsuk vissza a levegőt öt másodpercig.
- Teljesen zárjuk el a bal orrlyukat a gyűrűs- és kisujjunkkal, és enyhén zárjuk el a jobb orrnyílást a hüvelykujjal, majd ezen keresztül lassan és egyenletesen engedjük ki a levegőt.
- Lassan, egyenletesen és mélyen lélegezzünk be a jobb orrnyíláson keresztül.
- Zárjuk el mindkét orrlyukat és tartsuk vissza a levegőt öt másodpercig.
- Zárjuk el a jobb orrlyukat a hüvelykujjal, és tegyük szabaddá a bal orrlyukat, majd lassan és egyenletesen lélegezzünk ki a bal orrlyukon keresztül.
A
4-9. lépések alkotják a nádí-sódhana pránájáma egy
körét. Végezzük azonnal a kapálabhátí után, szünet
nélkül. 12 kör kapálabhátí után hat kör
nádí-sódhanát kell elvégezni.
A
fent említett tizenkét kör kapálabhátí a kezdeti
szintekre vonatozik, és lassan kell növelni a számot a gyakorlás
előrehaladtával 48, majd legfeljebb 128 körig. A Hatha-jóga
Pradípiká nem ír elő maximális ismétlésszámot, de ott
húzza meg a határt, ahol érezzük a kimerültséget, és amikor
nem tudjuk utána közvetlenül, szünet nélkül lassan,
egyenletesen és mélyen beszívni a levegőt a bal orrlyukon
keresztül. De az itt említett maximális 128 számot nem érdemes
meghaladni.
A
nádí-sódhana pránájámában a be- és a kilégzést csak
az orrlyukakon keresztül, és nem a torkon keresztül végezzük.
Ezt a pránájámát csak a kapálabhátí, vagy a
később ismertetésre kerülő bhásztriká után végezzük.
Hatásai:
megtisztítja az összes, szívből kilépő véreret.
(Megjegyzés:
A kapálabhátí gyakorlatot egyes források nem pránájámának,
hanem krijának, vagyis tisztító gyakorlatnak tekintik. Jelentése:
„fény a koponyában”. A bhásztrikával összehasonlítva a
kilégzési szakasz gyors és aktív, míg a belégzési szakasz
passzív. Az állzárat és a mozdulatlan felsőtestet sem követeli
meg mindegyik változat.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése