A pránájámák hatása

Újabb részlet a Krishnamacharya-könyvből:
"A pránájáma tudománya a prána mozgatásának megfelelő módszereivel foglalkozik. A gyakorlatok a prána nyújtásából, irányításából stb. állnak a szabályozott légzés által. Így a szabályozás általában négy lépésben történik: 1. belégzés; 2. belső légzésvisszatartás; 3. kilégzés; és 4. külső légzésvisszatartás. Ha ezeknek a lépéseknek a hossza azonos, akkor a pránájámát szamavrittinek nevezik, más esetekben visamavrittinek. A szamavritti pránájáma az általános egészséget és jólétet eredményezi. Amikor speciális eredmények szükségesek, akkor a visamavritti pránájámát kell gyakorolni. A fent említett négy szinten túl van egy ötödik szint, a kévala kumbhaka, de ezt a szintet csak akkor lehet gyakorolni, ha már magas szintet értünk el. A rádzsa-jóga szerint tízféle pránájáma létezik. Ezeket itt felsoroljuk:

1. Szúrjabhédana
2. Uddzsájí
3. Nádisódhana
4. Sítkarí
5. Sítalí
6. Bhramarí
7. Laharí vagy pláviní
8. Kapálabhátí
9. Bhásztriká
10. Múrccsha

Míg a Góraksa-szamhitá és sok más szaktekintély mind a tíz fent említett pránájámát elfogadja, Szvátmáráma a Hatha-jóga Pradípikában csak nyolcat fogad el, kihagyva a laharít és a múrccshát.

Ezek közül az első három a testet, az elmét és a lelket fejleszti. Az eredmények lassan nyilvánulnak meg, de hosszú ideig tartanak. A többi hét csak a test jólétét segíti elő. Gyors eredményeket adnak, de nem tartanak ki sokáig. A pránájáma különböző lépéseinek szabályozása érdekében bizonyos mantrák mentális ismételgetésével végezzük a számolást. Általában olyan mantrát alkalmazunk, ami nem túlzottan hosszú. Ha nincs meghatározott mantra, akkor az „aum” vagy „Ram” rövid szótagokat használhatjuk a számoláshoz. A mantra mentális ismételgetésével együtt végzett pránájámát szamantrakamnak nevezik, míg az egyéb pránájámákat amantrakamnak vagy tantrikamnak nevezik. A pránájáma végzésének három módja van, az anulóma, vilóma és a pratilóma. Ezeket a tanárnak kell előírnia a tanuló erkölcsi előrehaladásának függvényében.

Ezek a módozatok irányítják és szabályozzák az elmét, hogy progresszív módon tudjon haladni az erény útján. A pránájáma gyakorlását nem szabad addig elkezdeni, amíg nem értünk el meglehetős haladást egyes ászanákban, legalább az ülő pózokban, vagyis amíg nem tudunk elegendő ideig ülni valamelyik ászanában. Ezt a feltételt Patandzsalí kiemeli a Jóga-szútra 2.49-ben. Ugyanezt teszi Szvátmáráma a Hatha-jóga Pradípiká 2. fejezetében. Az ászanák elsajátítása nélkül a bandhák végzése nem lehetséges, a bandhák nélkül pedig nem lehetséges a pránájámák gyakorlása Góraksanátha szerint. Az ászanák közül a padmászana a legjobb. A bandhák közül három fontos a pránájáma gyakorlásához. Ezek a dzsálándhára bandha (állzár), amikor az állunkat a szegycsonthoz nyomjuk, amilyen lentre tudjuk, és így nyomást gyakorolunk a pajzsmirigyre. Múla bandha: a gát felemelése és uddíjána bandha: a has alsó és felső részének behúzása, amennyire lehetséges."

-->