Újabb részlet a Krishnamacharya-könyvből:
"Szúpta pádángusthászana 4. szint
Technika:
- Feküdjünk
hanyatt a földre, mindkét lábunk legyen nyújtva, összezárt
térdekkel, a karjaink a törzs mellett, a tenyerek nyitva érintik
a talajt.
- Kilégzésre
mindkét lábunkat emeljük fel függőleges helyzetbe, csípőben
hajlítva, összezárt térdekkel és kiegyenesítve a lábainkat.
- Fordítsuk
fejünket balra, úgy, hogy a bal fülünk leérjen a talajra. A
kinyújtott jobb karunkat hozzuk fel derékszögig, amíg
vállmagasságba nem kerül, a tenyér még mindig érintse a
földet.
- Vegyünk
egy vagy két levegőt, ha szükséges.
- Kilégzésre
vigyük ki mindkét lábunkat a test jobb oldalára. Ne hajlítsuk
be a térdeinket, a lábaink legyenek egyenesek. A lábujjainknak
most vállmagasságban kell lenniük, úgy, hogy amikor megfogjuk a
két nagylábujjat a jobb kezünk ujjaival, a két karunk egy
vonalban, vállmagasságban legyen a törzsre merőlegesen.
Amennyire lehetséges a hátunk bal oldalát tartsuk a földön.
- Végezzünk
nem kevesebb, mint hat kör pránájámát.
A pránájámát
antara
és báhja
kunbhakával
kell végezni, mindkettő 2-5 másodperc hosszú.
- Belégzés
közben emeljük vissza a lábainkat középre, elengedve a
lábujjainkat. A fejünket is forgassuk vissza középső helyzetbe.
- Ismételjük
meg bal oldalon. A lábainkat a függőleges helyzetből egyből
hozzuk a bal oldalra, anélkül, hogy visszaengednénk a lábainkat
az 1. pontban ismertetett helyzetbe.
- Végezzünk
el ugyanannyi pránájámát
a bal oldalon is, ugyanolyan hosszú kumbhakákkal.
- Belégzésre
hozzuk vissza a lábainkat függőleges helyzetbe, és engedjük el
a lábujjunkat.
- Hozzuk
vissza a fejünket a középső helyzetbe, majd a bal kezüket is a
törzsünk mellé. Vegyünk egy-két levegőt.
- Belégzésre engedjük le a lábainkat és érkezzünk meg hanyatt fekvésbe. Egyes jóga-írásokban a szúpta pádángusthászana 2. és 3. fokozatát dzsathara parivrittinek nevezik, bár az ászana a test egyéb területeire is hatással van, nem csak a hasra.
(A
szúpta pádángusthászana vinyászái a modern Ashtanga vinyásza
rendszerben:
Ékam:
Belégzésre karemelés (úrdhva-vriksászana).
Dvé:
Kilégzésre uttánászana.
Tríni:
Belégzésre úrdhva-uttánászana.
Csatvári:
Kilégzésre ugorjunk hátra csaturanga-dandászanába.
Pancsa:
Belégzésre felfelé néző kutyapóz.
Sad:
Kilégzésre lefelé néző kutyapóz.
Szapta:
Belégzésre ugorjunk előre és kilégzésre feküdjünk hanyatt.
Astau:
Belégzésre emeljük fel a jobb lábunkat és fogjuk meg a
nagylábujjunkat a jobb kéz ujjaival.
Nava:
Kilégzésre fokozatosan közelítsük a jobb combot a jobb
mellkashoz, majd érintsük a fejünket a térdhez.
Dasa:
Belégzésre engedjük vissza a fejünket a talajra, és engedjük
magasabbra a jobb lábunkat.
Ékádasa:
Kilégzésre engedjük vissza a jobb lábunkat a talajra, savászana
pozícióba.
Dvádasa:
Belégzésre emeljük fel a bal lábunkat és fogjuk meg a
nagylábujjunkat a bal kéz ujjaival.
Trajódasa:
Kilégzésre fokozatosan közelítsük a bal combot a bal mellkashoz,
majd érintsük a fejünket a térdhez.
Csaturdasa:
Belégzésre engedjük vissza a fejünket a talajra, és engedjük
magasabbra a bal lábunkat.
Pancsadasa:
Kilégzésre engedjük vissza a bal lábunkat a talajra, savászana
pozícióba.
Sódasa:
Belégzésre üljünk fel, majd kilégzésre gördüljük hátra
csakrászanán (hátrabukfencen) keresztül csaturanga-dandászanába.
Opcionálisan elegendő a felülés után hátraugrani a két kar
között.
Szaptadasa:
Belégzésre felfelé néző kutyapóz.
Astadasa:
Kilégzésre lefelé néző kutyapóz.
Ékónavimsatihi:
Belégzésre ugorjunk előre úrdhva-uttánásdzanába.
Vimsatihi:
Kilégzésre hajoljunk előre uttánászanába.
Ékavimsatihi:
Belégzésre egyenesedjünk fel (úrdhva-vriksászana), majd
érkezzünk meg szamaszthitibe (Krishnamacharya ez utolsó vinyászát
nem számolja).)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése