-->
Az
élethossz, a test és az elme ereje a tíz váju (életlevegő)
– prána, apána, vjána, udána, szamána, nága, kúrma,
krikara, dévadatta és dhanandzsaja – szabad mozgásának
eredménye.
- Prána – a szívben helyezkedik el (hridaja)
- Apána – a köldök alatt (guha)
- Vjána – az egész testben
- Udána – torok (kantha)
- Szamána – köldök (nábhi)
- Nága – nyelv
- Kúrma – szemhéj (unmílana)
- Krikara – tüsszentés (ksuta)
- Dévadatta – ásítás (vihrambha)
- Dhanandzsaja – mindenhol (csak az élő vagy élettelen testben)
A
jóga anatómiája szerint ezek a vájuk az alábbi nádíkon
(csatornákon) keresztül áramlanak: ídá, pingalá, púsá,
jasaszviní, kuhú, rudra, szusumná (melyekről később lesz
szó) stb. Ha a vájuk áramlása ezekben a nádíkban
bármilyen módon meg van zavarva, például a túlzott
izomnövekedés, vagy más okok miatt, akkor megbetegszünk. Hogy a
váju mozgása és a vérkeringés megfelelő módon történjen,
szükséges a jóga-ászanák gyakorlása, ahogy Szvátmáráma
Jógendra tanítja a Hatha-jóga Pradípikában. Szvátmáráma
számára az eredeti és leghitelesebb forrás Patandzsalí, aki azt
mondja, hogy azt, aki a jógikus rendszer szerint gyakorolja a
jógászanákat, nem befolyásolja a forróság vagy a hideg,
vagy az öröm és a bánat. Sok ezer évvel ezelőtt a jógászanákat
mindenki napi rendszerességgel gyakorolta. De mostanra a jóga
tudománya elrejtőzött, mint egy nő a purdah (fátyol)
mögé, és fölösleges azt firtatni, hogy miért és hogyan hagytuk
abba a gyakorlását. A Patandzsalí Jóga-darsanában, a 2.
fejezet 29., 32., 46. és 54., valamint a 3. fejezet 1.,2.,3.
szútrájában és más jóga-írásokban le vannak írva az
alábbiak:
- Jama – 5 -féle
- Nijama – 5 -féle
- Ászana – számtalan (lásd a Dhjánabindu Upanisadot)
- Pránájáma – 128 -féle
- Dháraná - 2 -féle
- Dhjána – 2 -féle
- Szamádhi – 8 féle"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése