"A szangha a guru helyett
Akkor vajon mi
lehet az oka annak, hogy az elmúlt negyven évben olyan sok guru
bukott el? Vajon mindig így viselkedtek a guruk, vagy valami
gyökeresen megváltozott? Úgy tűnik, hogy sok guru „rosszalkodott”
már a 20. század első felében is, de amint a második feléhez
értünk, ez sokkal rosszabb lett. A múlt század második felében
a legtöbb gurunak voltak már botrányai, bár egyes állítások
megalapozatlannak tűnnek, vagy csak baleknek tüntetik fel a gurut.
Amint elérkeztünk az 1990-es évekhez és a 21. századhoz, a
gurukkal kapcsolatos bűnügyi és bírósági perek és súlyos
vádak szinte általánossá váltak. Egyesek szerint a helyzet
mindig ennyire botrányos volt, de csak most kerültek felszínre a
vádak az interneten zajló széles körű kommunikációnak
köszönhetően. Persze, hogy mindenki, aki úgy érzi, hogy elbántak
vele, létrehozhat egy honlapot, és megpróbálhatja diszkreditálni
korábbi guruját. Tehát nem minden vád szükségszerűen igaz.
Egy másik
feltételezés viszont az, hogy a guruk viselkedése mostanra
gyökeresen megváltozott. Ez a magyarázat megmentené a régi korok
mestereinek becsületét és azt sugallná, hogy nem szükségképpen
rossz a vallás és a spiritualitás összes formája; de meggyőző
érvek kellenének annak megállapításához, hogy pontosan mi is
történt, miért történt változás, és hogyan tovább. Erről
szeretnék most beszélni. A spirituális élet játékszabályai
teljes mértékben megváltoztak az utóbbi 50-70 évben, és
gyorsuló ütemben fognak változni a jövőben. A gondolataim
Charles Eisenstein civilizáció-kritikus gondolataira rímelnek,
melyeket a „Miért járt le a guruk kora” című cikkében
tárgyal, de jógikus perspektívából fogom mindezt tárgyalni.
A
„Jóga-meditáció” című könyvemben bemutattam az élet
evolúcióját a Földön a jóga és a csakrák szemszögéből. A
csakrák Isten kifejeződései az élet evolúciós lépcsőfokaiban
a Földön. Bemutattam, hogy a gyökér-csakra (múládhára)
a hüllő-tudatot képviseli, az alhasi csakra (szvádhisthána)
az emlős-tudatot, és a köldökcsakra (manipúra) ereje az
emberszabású majmok tudatét képviseli, ami jelenlegi társadalmi
paradigmánkat jellemzi. Az ökológiai katasztrófa veszélye, a
globális felmelegedés, a terrorizmus, az iskolai lövöldözések,
és az olyan zavarok terjedése, mint a depresszió, ADHD, PTSD, stb.
annak a küzdelemnek a szimptómái, ahogy az emberiség igyekszik
felemelkedni a szívcsakra (anáhata) szintjére, és valóban
emberré válni. A szívcsakra nevezetes tulajdonságai a szeretet,
megbocsájtás, hála, együttérzés, és a kapcsolódás. Érdemes
észrevenni, hogy ezek a tulajdonságok inkább nőies minőségeket
jelentenek, míg a hatalom-csakra tulajdonságai kifejezetten
férfiasak. A hatalom csakrája a vezetői minőséggel,
bizonyossággal, meggyőzéssel, manipulációval stb. áll
kapcsolatban. A hatalom csakrájának ideje alatt a spirituális
tanításokat (mint minden más tanítást) lineáris módon adták
tovább az erős vezetőtől az őt méltató követők csoportjának,
akik egy vezért kerestek, aki majd megmenti őket. Milyen gyakran
tettük ezt meg, nem csak a spiritualitás terén, hanem a szociális,
politikai, tudományos, a sport és már területeken.
Jelenleg a
szívcsakra időszaka felé történő tranzíciónak vagyunk tanúi.
Ez a változás szükséges, máskülönben a bolygónk, Gaia behúzza
a függönyt az emberiség előtt. A szívcsakra felé történő
tranzíció nem egy olyan dolog, amit a vezetők meg tudnak tenni
helyettünk, mivel ők még mindig a régi paradigma részét
alkotják. A szívcsakra korszaka alatt Isten kevésbé fog
megnyilvánulni az erős vezetőkön keresztül, akik egy igazságot
hirdetnek lineáris, fentről lefelé irányuló módon, hanem sokkal
inkább azon keresztül, ami közöttünk történik, ahogy
viszonyulunk egymáshoz, ahogy bánunk egymással, és amit és
ahogyan kommunikálunk. Az isteni megnyilvánulás a szívcsakra
fázisában a kölcsönös kapcsolódáson keresztül fog jönni,
amit Charles Eisenstein „össz-létnek” nevez. És ezért
kerülnek hatályon kívülre a régi, lineáris guruk. Az új guru
nem egy személy, hanem az, ami a felszínre kerül, ahogy tanítjuk
egymást, ahogy együtt meglépjük az emberi evolúció következő
lépését, ahogy megéljük a szívcsakra ébredését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése