A rénszarvasról szóló mitológiai körképet kezdjük a lappoknál, vagy ahogy önmagukat nevezik, számiknál. A számik áldozóligeteket (seitákat) építettek kövekből vagy farönkökből, és ott áldozták fel a legszebb rénszarvasokat a Nagy Rénszarvas-szellemnek. Az áldozóhelyet gyakran rénszarvas-agancsokkal díszítették. A Nagy Rénszarvas-szellem nagy fehér rénszarvasként, vagy ember-rénszarvas keverékeként ábrázolták. Voltak olyan istenalakok is, amelyek emberi testtel és fejjel rendelkeztek, de rajza rénszarvas-agancs volt (mint a keltáknál ismert Cernunnos vagy a görög Pán isten). A számik a rénszarvas minden testrészét szentnek tekintették, de különösen az agancsát, mert az az ég felé mutatott. A sámánok (szeidrek) szarvasangancsot és a rénszarvas bőréből készült kabátot vettek fel a szertartáshoz. Ezáltal kapcsolódott a sámán a rénszarvas szelleméhez és a szolgájává vált. A számik nagy becsben tartották a halott állatok csontjait, és úgy temették el őket, hogy minden csontjuk meglegyen, mert akkor hitük szerint a rénszarvas lelke tovább tud vándorolni és újraszületik.
Myandash története
Egyes számi törzsek a rénszarvasok leszármazottainak tekintik magukat. A Kola-félszigeten élő számik (lappok) úgy hiszik, hogy egy alakváltó rénszarvas-ember volt az ősük, akit Myandash-nak hívtak, Az anyja egy számi sámán boszorka volt, aki át tudott változni rénszarvassá, az apja pedig egy rénszarvas volt. Myandash az anyjával lakott egy rénszarvas-bőrből és csontokból készült kunyhóban, és amikor a kunyhóban volt, akkor emberi formája volt. Amikor kilépett belőle, akkor rénszarvassá változott. A sátor mellett egy folyó volt, amiben nem víz, hanem rénszarvas. vér folyt. Myandash és az anyja agy másik világban éltek, a Nagy Rénszarvas-szellem birodalmában. Myandash nagyon magányosan kezdte érezni magát a sátorban és megmondta az anyjának, hogy szeretne egy embernőt feleségül.
Egyes számi törzsek a rénszarvasok leszármazottainak tekintik magukat. A Kola-félszigeten élő számik (lappok) úgy hiszik, hogy egy alakváltó rénszarvas-ember volt az ősük, akit Myandash-nak hívtak, Az anyja egy számi sámán boszorka volt, aki át tudott változni rénszarvassá, az apja pedig egy rénszarvas volt. Myandash az anyjával lakott egy rénszarvas-bőrből és csontokból készült kunyhóban, és amikor a kunyhóban volt, akkor emberi formája volt. Amikor kilépett belőle, akkor rénszarvassá változott. A sátor mellett egy folyó volt, amiben nem víz, hanem rénszarvas. vér folyt. Myandash és az anyja agy másik világban éltek, a Nagy Rénszarvas-szellem birodalmában. Myandash nagyon magányosan kezdte érezni magát a sátorban és megmondta az anyjának, hogy szeretne egy embernőt feleségül.
Myandash anyja nem nagyon örült ennek, de mivel szerette a fiát, elment a földre és talált naki egy feleséget. Hogy ezután mi történt, arra több változat létezik: az egyik szerint Mayndashnak sok gyereke lett a feleségével, és amikor kimentek a sátorból, akkor ők is mindig rénszarvassá változtak. A másik változat szerint Myandash annyira eggyé vált a benne lakozó rénszarvas-totemmel, hogy már nem akart visszaváltozni emberré, és ezért nem tért vissza a sátorba. Ekkor a gyermekei is követték a tundrába. A felesége, immáron egyedül maradva, feláldozott egy rénszarvast a Nagy Rénszarvas-szellemnek, és közben egy rénszarvas-szőrmén ült és meditált. Ekkor Myandash szelleme belépett a testébe, és amikor később a felesége újraházasodott, akkor Myandash szellemének leszármazottai lettek a Kola-félszigeti számik további nemzedékeinek ősei. Norvégia ősi vadászai gyakran díszítették rénszarvassak az eszközeiket, mivel a hatalom és erő szimbólumának tekintették. A kamcsatkai korjak törzs legendája szerint a Teremtő elment a csillagokba, héyg visszahozza a rénszarvast az emberek számára. A Nagy Medve csillagképet Elwen' kyennek nevezik, ami rénszarvas-bikát jelent. Az északi sámánok legszentebb eszköze a rénszarvas-bőrből készült dob volt, mellyel a negatív erőket üldözték el.
A számi sámánok, a naoidik is rénszarvas-bőrből készült dobot használtak a révüléshez és a szellemvilágba történő utazáshoz. A dobod a fizikai világ és a szellemvilág különböző jelenségeit jelképező szimbólumokkal, például rénszarvasokkal is díszítették. A dob ütője rénszarvas-agancsból készült. A rénszarvas-bőrből készült ütőfelületet rénszarvas-inakkal erősítették a kávához. A noaidi vagy sámán képes volt a dob segítségével utazni a fizikai és a szellemi világok között, és fel tudta venni a rénszarvas formáját, vagy elbújt a patája alatt, vagy a fék tetején ugrált, vagy hal formájában úszott a víz alatt.
Mongóliában számos sziklaoszlop található, melyekre repülő rénszarvasokat faragtak. A tudósok nem sokat tudnak e kövek rendeltetéséről, legfeljebb annyit találgatnak, hogy fontos emberek emlékéül emelték. Világszerte legalább 700 ilyen követ találtak, és az észak-mongóliai Darkhat-völgyben van közülük 500. Azt mondják, hogy kb 3000 éve állnak ott a kövek, és egyesek szerint a sámáni hagyományokhoz van közük. A mongol hiedelem szerint az állatok viszik az égbe a halottak lelkét. A tsaatan törzs például belefoglalta a rénszarvas-köveket a buddhista rituálékba, de a közép-ázsiai kimméreknél is fennmaradtak ilyen kövek, oldalukon faragott rénszarvas-ábrázolásokkal.
Görög mitológia
A görög mitológiában a szarvasünőt különösen Artemissel, a vadászat szűz istennőjével hozzák kapcsolatba. A hajadon lányok, a Hold, a vadászat és a vadak istennője nagy népszerűségnek örvendett az ókori Görögországban.
A leírás szerint egy nőstény rénszarvasról van szó, és nem másmilyen szarvasról. Az agancsai aranyból, a patáéi bronzból voltak, és gyorsabban tudott futni, mint egy kilőtt nyílvessző. A nőstény rénszarvas az egyedüli szarvas-faj, amelynek van agancsa.
A legenda szerint Héraklész harmadik feladata az volt, hogy ejtse el Artemis rénszarvasát és hozza el Eurystheusnak, majd vigye vissza Artemisnek. Héraklésznek nem volt könnyű dolga a szélsebes ünővel - egy álló évig kergette szerte a Görög birodalomban. A hajszától kimerült rénszarvas az Artemisius hegyen keresett menedéket, és a Ladon folyóhoz jött. Amikor át akart kelni rajta, Héraklész akkor nyilazta le.
Ahogy visszafelé tartott Eurystheus felé, összetalálkozott Atemissel és Apollóval, a nap, a pásztorok és a zenészek istenével. Eurystheus terve volt, hogy összetalálkozzanak, mivel azt gondolta, hogy Artemis majd megbünteti kedvenc rénszarvasa elrablásáért. Héraklész elmagyarázta a helyzetet, mire Artemis megkegyelmezett neki, és még a szarvas sebét is begyógyította. Ekkor Héraklész folytatta útját Eurystheus felé, de már nem bízott annyira abban, hogy a király visszaadja majd neki a szarvast. Így azt mondta neki, hogy csak akkor kaphatja meg a rénszarvast, ha saját maga jön ki érte. Eurystheus ebbe bele is egyezett, de persze amikor Héraklész elengedte a szarvast, az szélsebesen visszatért Artemiszhez. Így teljesítette be Héraklész a feladatot. A mítosz helyszíne Hüperborea, ami egy szibériai vagy sarkvidéki terület lehetett, ahol a rénszarvasok őshonosak.
A rénszarvasok már a felső paleolitikum és a mezolitikum idejében szerepet játszottak Ázsai és Észak-Európa népeinek vallásos szertartásaiban. A vadászati évszak kezdetén rénszarvast áldoztak a vadászat istenének. Egy fiatal rénszarvasborjút temettek el vagy süllyesztettek el egy tóban. Létezett farkasáldozat is, melynek során egy rénszarvast és egy farkast öltek meg, és emelvényre helyezték a testüket. Ezzel igyekeztek kielégíteni a farkasok istenét, hogy a farkasok ne támadják meg a rénszarvas-csordákat. Az áldozat nem mindig véráldozat volt, esetenként élve ajánlották fel a rénszarvast az isteneknek. Ezek után a felajánlott állat védelmet élvezett, senki nem használhatta semmire.
Létezett egy szánceremónia is, mely tavasszal történt. Új szánokat építettek az istenek totemei számára, és a szán készítői rénszarvas-vérrel kenték be a szán alkatrészeit. A téli napfordulón több napos szertartást tartottak, mely tánccal és szexuális szabadossággal járt, majd a szertartás végén a sámán gyógyította a betegeket és jövendőt mondott. A rénszarvasok agancsát a temetési szertartáskor is használták: a halottat uszadékfából és a sátorfáiból készült sírhelybe helyezték a személyes tárgyaival, egy-két rénszarvas agancsaival és egy papírpénzzel megtöltött, rénszarvasbőrből készült zacskóval együtt.
A rénszarvas, mint totemállat
A rénszarvas családorientált, jól tud kommunikálni és járatos a társadalmi eseményekben. Született vezető, és minden lehetőséget megragad, hogy a közösségét új irányokba vezesse. A rénszarvas ártatlan természetű, és segítőkész a barátai és a családtagok Iránt. Mivel érzékeny mások igényeire, ez a totem megtanít arra, hogyan alkalmazkodjunk a közösség igényeihez. "Egy mindenkiért, mindenki egyért" - ez is lehetne e totem mottója. Ha a rénszarvas megjelenik az életedben, akkor meglehet, hogy eljött az ideje, hogy foglalkozz a közösségeddel. Ha elszigetelődtél, akkor esetleg vezető szerepet kell vállalnod és mindenkit csapatba kell szervezned. Ha viszont már vezető szerepben vagy, akkor esetleg azt kell észrevenned, hogy ráerőlteted másokra az elképzeléseidet, ebben az esetben pedig visszább kell lépned. A vezetés e totem kulcs-szerepe. Légy kedves és segítőkész tanító, és nem főnök.
A rénszarvas a kitartásra, erőre, céltudatosságra és szívósságra tanít. Megtanítja a nehézségekhez való alkalmazkodást és a körültekintést, valamint az állhatatosságot, mellyel véghezvisszük a dolgokat. Megmutatja, hogyan vegyük fel a dualitás, a bennünk rejlő férfi és nő szerepeit. Itt az ideje, hogy dominánsabb szerepet vállaljuk az életben és a munkában, vagy éppen finomabban kell hozzáállni a helyzetekhez? A rénszarvas a spirituális változásokban, a kommunikációban és a társadalmi képességeinkben is segítségünkre lesz. megtanítja, hogyan haladjunk tovább előre a csoporttal. A rénszarvas a mozgásról és a belső béke megtalálásáról, valamint saját helyünk felfedezéséről szól, ahogy haladunk az életünkben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése