A két kígyó és a Triquetra

Újabb két szimbólumot kaptam Odintól, velük együtt már 19-nél tartok. Minden alakalommal fel szoktam rajzoni őket a gongra az ütővel, amikor gógyítok, és amikor a sámándobon játszom, gyakran ki is vetítem a vendégekre. Így lassan sikerül megjegyezni mindet, mert összesen 59 lesz. A "szimbólum" címkére rákattintva olvashattok az eddigiekről. Ez a kettő is gyógyítás közben jött, szinte maguktól "rárajzolódtak" a gongra. Az egyik a két kígyó szimbóluma, mely a gyógyszertárakon látható Caduceus jelben is megjelenik, és ősi ezoterikus-gnosztikus szimbólum, amit a tantrában is ismertek. A két kígyóerő az ídá (Hold, sötét kígyó) és a pingalá (Nap, arany kígyó), melyek a központi energiacsatorna körül csavarodnak, és a meditáció során a kígyók felébresztése és felvezetése a cél a csakrákon keresztül. Az egyiptomi Hórusz-meditációban is ezt a két kígyót igyekszünk felvezetni a Dzsed-en, és amikor a kígyók feje szembenéz a két agyféltekénkben, akkor a tűz energiáját emeljük fel, melynek hatására a két kígyó szájából vörös és fehér nektár kezd el csordogálni a tobozmirigynél található edénybe. A Hórusz-meditációt Tom Kenyon "Mária Magdolna üzenete" című könyvében olvashatjuk, de ezen a linken is megtalálható a leírása.

Miután megkaptam a szimbólumokat, leültem, hogy egy külön utazás során pontosan megtudjam, miképpen is kell használni őket. Amikor hosszú út után a sasommal ismét megérkeztünk a Valhallába, Odin két rúnakövet mutatott nekem. Az elsőn volt a két kígyó szimbóluma, egy fehér és egy fekete kígyó keresztezi egymást hatszor, majd szembenéznek. A rúnakő alapszíne vörös volt, gondolom a tüzet jelképezve ezzel, mely aktiválja a két kígyót. A szimbólum használatáról Odin azt mondta, hogy a felső csakrák aktiválására, a spirituális látás és tudás felébresztésére használható, tehát olyanok esetében alkalmazzam, akik kifejezetten önismereti céllal fordulnak hozzám. A férfi és női energiák kiegyensúlyozására, tisztítására is használható a szimbólum. Odin a törzsem középvonalára vetítette ki a szimbólumot elölről és hátulról.

A második szimbólum a Triquetra volt, melyet szintén ismertem már máshonnan is, de ez alkalommal a három "szirmot" még három kör is körülvette, mintegy védelmező aurát vonva köré - Odin egy drappos rúnakövet nyújtott, melyen arannyal volt felrajzolva a szimbólum, ahogy bal oldalt látjátok. A hasamra és a hátmara vetítette pajzsként, és elmondta, hogy védelmi célt szolgál az asztrális utazások során. A három szirom az ászok, a Vánok és a fény-álfok (magyar fogalmazásban kb jó tündérek) védelmét képviseli, a három kör pedig megvéd az Alsó, Felső és Középső világban tett utazásaim során. A szimbólum a lélekvisszahívás során is alkalmazható, mert nem csak védi a sámánt és a vele utazó lélekrészeket, hanem segít is abban, hogy hamarabb megtaláljuk az elkóborolt lélekrészeket. A Triquetra értelmezéséről találtam egy ilyen leírást is:

"A triquetra (ejtsd: trikvetra) szó jelentése: tri – „három”, quetrus – „sarkos”, ez a szóösszetétel háromszöget, háromszögletűt is jelenthet. A triquetra a legegyszerűbb csomó. Három, egymással 120 fokot bezáró mandulaszerű hurokból áll. Elmondhatjuk, hogy a 3-as szám a legtöbb kultúrában szent.

A 7.-8. századra datálják azokat az északi vésett rúnaköveket, amelyeken megjelent. Thor, a skandináv viharisten pörölyén is sokszor látható. Ódin (az északi főisten) nevéhez kötődik a Valknut csomó, ami hasonlít a triquetrához. Eredeztetik még a háromkarú spirálból is (triskele/triskelion). Jézusra is utalhat, mert akad olyan ábrázolása a triquetrának, amely halakból áll.

Mit jelképezhet? Több variáció is adott. Leginkább az első kettő terjedt el.
• Az Atya, a Fiú, a Szentlélek; (a Szentháromság - keresztény megközelítés)
• A Szűz, az Anya, a Banya/Mátriárka; (Az Istennő három arca /a Hármas Istennő/ – New Age, és leginkább a kelta eredetű természetvallások megközelítése.)
• Anya, apa, gyermek;
• Élet, halál, újjászületés;
• Múlt, jelen, jövő;
• Lélek, elme, test;
• Gondolat, érzet, érzelem;
• Föld, tenger, ég;
• Alvilág, emberi világ, égi világ;
• Teremtő, megtartó, pusztító.

Manapság New Age körökben gyakorta védelmi szimbólumnak tekintik. Leginkább a kelta művészetekben terjedt el. A Claddagh ékszereken is sokszor megjelenítik, hogy védje a kapcsolatot. Szimbolizálhatja még a kelta Hármas Istennőket is (pl.: a Morrígan vagy Brigit). Gyakran látható körülötte vagy a vonalai között átfonódva egy kör. Ez az örökkévalóságot, a három elem egységét, az élet körforgását, az Isteni Szeretetet és a védelmet is jelentheti. Egy biztos, ez a jelkép egyszerre létezik keresztény és nem-keresztény vallás(ok)ban, így egyénileg eldönthető, hogy kinek mit jelent."

A Caduceusra visszatérve a következő elemzéseket érdemes megjegyezni:

CADUCEUS: Mercurius pálcája, az istenek hírnökének szimbóluma (görög karükion). Egy varázspálcából vagy hírnöki pálcából áll, amely köré két kígyó tekeredik, egymással szembeforduló fejjel (vö. Aszklépiosz-bot). Esetenként tetején szárnypárral is ábrázolják. A modern szimbolikában a caduceus a „kereskedelem és közlekedés” fogalompár szimbóluma. Az » alkímia képi világában a két kígyó a két alapanyag – » Sulphur és » Mercurius – egyensúlyi állapotát jelképezi, vagyis az égés és tünékenység elvének duális rendszerét. „Vannak, akik a pálcát a dialektikához hasonlítják, amely rendet teremt a helyes és a helytelen megítélése terén összezavart fejekben.” [Böckler, 1688.]

„A harmadik szem megnyitása” a jobb és a baloldal integrálását jelenti. A bal oldalra jellemző ítélkezés és megkülönböztetés összevonását jelenti, a jobb oldalra jellemzı nyitottsággal és intuitív világgal. Azt jelenti,hogy véget vetünk a steril értelmi erőfeszítéseknek és a babonáknak, sejtelmeknek egyaránt. E két önmagában pontatlan tudás összevonását jelenti egyetlen integrált egésszé, mely mélyebb és áthatóbb. Nyugaton fennmaradt egy jól ismert szimbólum, mely mutatja a két pólus között végbemenő egységesülést, amikor a tudatot helyesen erre a központra irányítjuk. Ez Merkúr kígyós botja,az orvosi szimbólum. A kígyós bot Merkúr vagy Hermész botjának másolata. A középkorban a„Hermetikus Tudomány” szoros kapcsolatban állt az orvosi gyakorlattal olyan mesterek munkája által, mint Paracelsus. A középkori „alkimisták” a modern kémia és orvoslás előfutárai, nagyon is tudatában voltak a bal-jobb polaritásnak és jelentőségének. Bár elterjedten alkalmazzák az orvostudományban, eredetét és jelentőségét még az orvosok sem értik. Természetesen nem véletlen, hogy ez a szimbólum olyan megdöbbentő egyezést mutat a jóga tradícióban leírt kapcsolattal a tudati prána (energia) és a csakrák között. A központi elem megfelel a gerincoszlopnak, a tekergő kígyók, mint a jobb és a bal - ida és pingala, nő és férfi, passzív és aktív vonatkozásai az emberi természetnek. Mint a nádik a jógairatok illusztrációiban, a kígyók összefonódnak, és végül a hatodik központban találkoznak, ahol két szárny jelenik meg. A szimbológia itt is párhuzamos a jógában megjelenő csakrákkal,mivel a hagyományos szimbológia minden csakrát a hozzá tartozó szubtilis idegpályákkal ábrázol, lótuszlevelek formájában. Az ágjá csakrát két ilyen szimbólummal ábrázolják azon a ponton, ami megfelel a Merkúr kígyós botján megjelenő szárnyaknak. Lehet, hogy a kígyós bot ábrázolja azt az ideális állapotot, melyet minden olyan embernek el kell érnie, aki másokat akar gyógyítani: tudatára kell ébrednie annak a mély intuíciónak és megértésnek, amely erre a központra jellemző, hogy erőfeszítéseit a gyógyításban a tudás e mély forrásából meríthesse. Ez pedig hosszú és szisztematikus gyakorlást követel.

Ugyanakkor a skandináv mitológiában két híres-nevezetes kígyóról olvasunk, melyek a Világfa, az Yggdrasil körül leledzenek: Nidhögg és Jörmungandr. Álljon itt ezért egy kis leírás róluk is.

Nidhöggr egy kígyószerű sárkány, amely folyamatosan rágja a Világfa gyökereit, amíg el nem jön a Ragnarök. Egyike azon lényeknek, amelyek az Yggdrasilt folyamatosan pusztítják. Lakhelye Niflheimban, a Hvergelmir forrásnál van. Az ide érkező holtakat (akik gyilkosok, esküszegők vagy házasságtörők) szüntelenül marcangolja és kínozza. A Ragnarökkor elhagyja lakhelyét, hogy a végső csatában elhullott harcosok tetemeit elnyelje.

Jörmungandr, a Világkígyó Loki és az óriásnő Angrboda gyermeke. Testvérei Hel és Fenrir farkas, féltestvérei Váli és Nárfi, valamint Sleipnir. Amikor megszületett, akkor még nem volt ilyen hatalmas. Akkor vált ilyen naggyá, amikor Odin Loki három szörnyszülött gyermekét magához hívatta. Fenrirt leláncolta, Helt lehajította Niflheimba, Jörmungadrot pedig az emberek világának mély tengerébe vetette. Itt olyan óriási méretűvé nőtt, hogy az egész világot körbeérve a szájával még a saját farkába is harapott. Ekkor kapta a Világkígyó és a Midgard-kígyó elnevezéseket.

A Világkígyó Thor ősellensége, és a Mennydörgő többször is találkozik az óriási lénnyel. Először akkor, amikor Lokival és Thjailfival ellátogat Jötunheimbe, Utgard várába. Ekkor az egyik kihívás az volt, hogy emelje fel az óriások macskáját (ami mint később kiderült, nem volt más mint maga Jörmungandr). Bár Thor csak addig tudta megemelni, hogy a macska egyik lába nem ért a talajhoz, ez is olyan teljesítmény volt, amelytől még az óriások is meglepődtek.

A következő találkozásnál Thor és az óriás Hymir halászatakor történt. Az óriás csak akkor engedte meg, hogy Thor vele menjen, ha a csalit saját maga szerzi be. Így is tett, ami nem volt más mint Hymir egyik marhájának a feje. Végül olyan messzire mentek a parttól, hogy elértek arra a helyre, ahol Jörmungandr volt. Thornak a horgára akadt a kígyó és már majdnem ki is húzta, hogy aztán a Mjölnirrel leüsse, de akkor Hymir elvágta a zsineget és a kígyó visszaesett a tengerbe. Az utolsó találkozások Ragnarökkor volt, ahol végül Thor került ki győzedelmesen. Jörmungandr mérge viszont olyan erős volt, hogy a Mennydörgő kilenc lépés után holtan rogyott össze. Érdekesség, hogy az Ouroboros (saját farkába harapó kígyó), sok más mitológia mellett itt is előfordul. A skandináv mitológiában Jörmungandr ábrázolására gyakran használják ezt a jelképet.