A hét beavatás

Régóta foglalkoztat már ez a téma, és lassacskán igyekszem összeszedni is a hét beavatásról szóló különböző ezoterikus tanításokat, mert eddig úgy tapasztaltam, hogy sok különböző hagyományban , kultúrában megjelent az emberi (vagy egyéni) tudat fejlődésének hét stádiumát elősegítő beavatási rítusok, spirituális folyamatok leírása és alkalmazása. Egy korábbi bejegyzésemben (Bölcsességkapu) mér felsoroltam néhány forrást, melyeket a szellemi tanítóim jelöltek meg a spirituális tudás tanulmányozására. Most elsősorban a hét beavatás szemszögéből fogom újra felsorolni azokat a forrásokat, amelyeknek utána lehet nézni (a blogbejegyzésben a címekre kattintva eljuttok a letölthető szövegekig). Ha majd egyszer az időm engedi, és meg is érik a dolog, akkor talán egy könyvben is összefoglalom mindezt, most azonban még csak az elején járok. Kezdjük hát azokkal a magyar szerzőkkel, akik beszélnek a hét beavatás misztériumáról!

1. Haich Erzsébet - Beavatás

Haich Erzsébet (1897-1994) saját reinkarnációs emlékeit írta meg ebben az önéletrajzi ihletettségű könyvébe. A könyvben (1. rész, 2. rész) Ptahhotep, az egyiptomi fáraó főpapja a fáraó lányát készíti fel a misztériumiskolába történő beavatásra (ami tizenkét éves folyamat, mielőtt maga a beavatási rítus megtörténik). Elmondja, hogy a tudat rezgésszintjei hét oktávot ölelnek fel: az ásványi, a növényi, az állati, az emberi, valamint ezen belül három további szintet is ismertet, mely már az átlagemberek fölé emeli a törekvő spiritualistát: az intuícióval bíró zseni, a bölcsességével és egyetemes szeretetével kiemelkedő próféta, és végül a legmagasabb fokon a mindentudás és mindenhatóság által jellemezhető istenember. Maga a beavatási folyamat felemeli a jelölt rezgésszintjét, ezért szükséges a megfelelő előkészítés. A beavatás a Nagy Piramis királykamrájában történt, egy szarkofágban, mely még ma is ott látható. A papok a Frigyláda segítségével aktiválták az isteni szeretetenergiát, melyet egy sugár formájában a jelölt koronacsakráján keresztül bevetítettek a dzsed-be, a központi energiacsatornájába. Ennek az energetikai hatásnak köszönhetően a jelölt egy intenzív transzélményen ment keresztül, mely maradandóan megemelte a rezgésszintjét, és a beavatás közben meg kellett küzdenie az egyes csakrákban és a hozzájuk rendelhető, fentebb felsorolt tudatszinteken rejlő próbatételekkel és csapdákkal. Ha nem sikerült, vagy a jelölt nem készült fel megfelelően, a beavatási rítus halálos kimenetelű is lehetett. Ha a jelölt a beavatás után letért az isteni útról, mert még maradtak bizonyos szennyeződések az egyes tudati szinteken, annak sok életre vissza kellet térnie a reinkarnációs körforgásba, hogy kidolgozza ezeket a karmikus kötöttségeket. A könyv vége felé Haich Erzsébet részletesen leírja a saját beavatása során, a fáraó lányaként átélt élményeket, majd az azt követő, sok életen keresztül tartó életutat, melynek során ki kellett javítania "elbukásának" okát. 

2. Kaczvinszky József - a Hét beavatás

Kaczvinszky József (1904-1963) szintén hét szintre osztja a beavatás útját, Patandzsalí Jóga-szútrájára alapozva. Három könyvet Írt a jógáról: Bevezetés a Yogába, Gyakorlati Yoga és Misztikus Yoga címmel. Ezek képviselik a beavatás első fokozatát, valamint legezoterikusabb műve, a Hét beavatás, melyről egy jól áttekinthető vázlatot itt láthattok: "A hét beavatás ismertetése". Kaczvinszky nem köti külön beavatási szertartáshoz a hét szint elérését, hanem a jóga gyakorlása közben elérhető különböző tudati szintekként írja le őket. Röviden ismertetve a hét beavatási szintet:

Az első beavatás: A külvilág csak a megfigyelésekben létezik...
A második beavatás: Minden kivetítés alapja az egyéni ösztönvilág...
A harmadik beavatás: A tanítvány eléri a dhjána (meditáció) állapotát...
A negyedik beavatás: A tanítvány eléri a szamádhi állapotát...
Az ötödik beavatás: A szamádhi-beli tökéletes megismerést követi a megkülönböztető megismerés...
A hatodik beavatás: A szamádhi-beli megkülönböztető megismerést követi az áthidaló megismerés...
Hetedik beavatás: A jógi a "másfajta elmélyedés" révén eléri az elkülönülést...

Ez a hetedik szint vélhetőleg a tárgy nélküli szamádhira, az Egység állapotára vonatkozik, amikor is a jógi nem érzékeli különálló létezését és bármiféle különállóságot, tudata megingathatatlanul nyugszik Önmagában.

3. Hamvas Béla - Scientia Sacra

Hamvas Béla (1897-1968) több kultúrkör szakrális hagyományai között járkál át szabadon tanulmányában, azt sugallva, hogy az Emberiség egy közös szellemi örökséget kapott az istenektől, és korszakról korszakra megjelentek azok a bölcsek és tanítók, akik a felébredés felé terelgették az őszinte keresőket. A Scientia Sacra (1. kötet, 2. kötet, 3. kötet) második kötetében például ezt írja a beavatásokról:

"A Kabala egy fejezete a hétágú gyertyatartó misztikus értelmét mondja el. Minden gyertya az ember egy-egy Énjét jelképezi. Jobbról az első a nehéz anyagi test; a második az úgynevezett idegtest; a harmadik a testhez tartozó őselem, a tudattalan. Balról az első az asztráltest, a második a lélek, a harmadik a szellem. A középen, a két hármas csoport között áll az isteni Én, az isteni szikra, a halhatatlan Láng.
A Kabala azt mondja, hogy hat Énje mindenkinek van. A hetedik, a középen álló halhatatlan isteni szikra azonban nem mindenkiben ég. S akiben ég is, éppen csak hogy parázslik, az emberi lény legmélyén, alig pislákol. A beavatás az ember énjeit sorra lefejti és a mélyen nyugvó szikrát lángra lobbantja. A hetedik, a Teremtő lényéből való lángocskát felszabadítja. Ez a hetedik, középen álló gyertya, az igazi ember lényének jelképe. Amikor az ember a hét törvénye szerint születik, a hetedik gyertya kigyúl."

"A hét bolygó körét a hermetikus hagyomány a Teremtő hét lélegzetének (hepta epithümata) nevezi. S ha az ember tudja, hogy ez a hét lélegzet nem egyéb, mint a hangsor hét hangja, a szivárvány hét színe, a beavatás hét lépcsője, már nem fog nehezére esni a Mithras-misztérium hét fokozatát is ebben az összefüggésben megértenie. 

A Mithras-misztérium külsőségei szintén jelentékenyek, ha nem is olyan megrázóak, mint az egyiptomi beavatás szertartásos mozzanatai. A hét fokozatot hét egymásból befelé nyúló barlang jelképezi. Az út befelé nyílik - a külső világgal ellentétes irányba: a külső

sötétségből a belső fénybe.
Az első fokozat a tanítványt a földről elragadja és a levegőbe fölemeli. Ez az eksztázis legelső lépése; eksztázis annyit jelent: a tudat kitágulása. Önkívület, vagyis az anyagi Énből való kilépés. A második fokozat a levegőből a bolygók körébe való átlépés. A harmadik lépés, amikor a tanítvány a bolygók köréből is kilép és a Sarkcsillaghoz érkezik. A negyedik lépcsőn a vezetést a Nap veszi át. A Nap az égi világosság. Az ötödik lépcsőn a beavatásra váró találkozik a Sors-szüzekkel. Ezek a női alakok daimónok és moirák, de rokonságot tartanak Athéné Parthenosszal, Szophiával, Hohmával, az isteni szűzzel. A hatodik fokon az emberi lélek találkozik a Sarkcsillag őrével. A hetedik fok az eksztázis legmagasabb foka, a tudat teljes átemelése és átlendülése az isteni világba: a Sarkcsillagon túl levő világfölötti szférába. Mitrás isten megjelenik és a visszatérő emberi lelket fogadja. Ez a megváltás."


4. Soós Jóska - A hét sámáni tudatszint

Miután az ókori nagy kultúrák beavatási gyakorlatait és tanításait nagyjából áttekintettük, kanyarodjunk el egy kicsit a sámáni út felé, mely nem annyira az átadott tudás, mint a közvetlen megtapasztalás útja (mely persze a többi, strukturáltabb hagyományból sem hiányozhat). Soós Jóska (1921-2008) egy magyar származású sámán, aki fiatal korában már kapott képzést a baksák, azaz táltosok hagyományában, de beavatásait (mint ahogyan a sámáni úton ez általában lenni szokott) később kapta a szellemvilágtól. Ennek nyomán alakult ki tanítása, melyben a sámáni tudatállapotot (és ezzel együtt az emberi tudat spirituális fejlődésének állomásait) hét szintre osztja: a személyes tudat, az emberiség-tudat, a kétéltű tudat, a gömb-tudat, a kristály-tudat, a fény-tudat, és a hang-tudat. Ezekről a szintekről már lefordítottam egy cikksorozatot, és itt is, mint a többi rendszernél felfedezhető az egyes tudati szintek kapcsolata a csakrákkal, illetve azok analógiáival. Pontosan ezért belinkelném még ide Harish Dzsohari "A csakrák" című könyvét, mely bepillantást enged a csakrákhoz kapcsolódó tantrikus szimbolikába is. 

5. Teozófia - New Age

Számos másik olyan ezoterikus-spirituális irányzat létezik, mely beszél a hét beavatási fokozatról. Említhetjük itt a hermetikus iskolákat, a teozófia és az antropozófia iskoláit, valamint a gnosztikus hagyományt is. A modern szerzőket, akik a beavatás/felemelkedés (Ascension) kérdéskörével foglalkoznak, általában a New Age kategóriába szokták sorolni. Angol nyelven nagyon sok könyv elérhető a témában. A teozófia alapítójának Helena Blavatskyt tekintik, akinek könyve, a Titkos Tanítás tárgyalja a teozófiai megközelítés alapjait. Egy másik könyv, ami szintén olvasható magyarul: Daisy E. Grove "Apokalipszis és beavatás" című könyve, mely a bibliai Jelenések könyvének rejtelmes szimbolikáját igyekszik boncolgatni a teozófiai megközelítés segítségével. Alice Bailey volt az a teozófus, aki a legrészletesebben foglalkozott a beavatások témájával. Djwahal Khul, a tibeti emelkedett mester diktálta neki az "Initiation - Human and Solar" és a "The Rays and the Initiations" című könyveket. A még későbbi szerzők, tanítók közül nem fogok kiemelni neveket, mert a lényeget már elmondták, leírták a 19-20. században, vagy még korábban. A teozófia is a szellemvilágtól, az emelkedett mesterektől kapott beavatásokat hangsúlyozza a földi emberek által végrehajtott szertartásokkal szemben, ebben rokon vonást mutat a sámáni felfogással. Aki szívesen beszélgetne ezekről a témákról a Facebookon, azt pedig szeretettel látom a "Hét Beavatás" csoportomban.