Isten hangja

Újabb részlet Gregor Maehle Szamádhi-könyvéből:
"Ezek után az 1.28. szútra kijelenti: „Az ÓM-ot ismételgetni kell és meditálni kell a jelentésén.” Amikor a hindi nyelvet tanultam Indiában az 1980-as években, egy első osztályos iskolai tankönyvből tanultam, és az egyik első mondat ez volt: „A risi (látnok) a folyó mellett ül és halkan énekli az ÓM-ot.” Sajnálatomat kell kifejeznem, hogy ezek a tankönyvek többé nem léteznek, és India őrült küzdelemben próbálja utolérni a Nyugatot. De miért? Tudtátok, hogy több embert ölnek meg a mostani gyermekfilmekben, mint a felnőtteknek szólókban? Úgy néz ki, hogy az erőszak, vagy legalábbis az erőszak iránti közömbösség új kultúráját terjesztjük. Hogyan fedezhetnénk fel újra az eredeti szerelmet a saját szívünkkel, amivel gyermekkorban rendelkeztünk? Hol van az ártatlan nevetés, az öröm, amit egy madár vagy pillangó láttán éreztünk, vagy a szerelmünk karjában átélt boldogság? Ezt az érzelmet az a tudás idézi elő, hogy a természet szerves részei vagyunk és hogy mi – a bolygó, a fák, a folyók, a hegyek, az állatok, és minden ember – egy család és egy teremtés vagyunk.

Patandzsalí azt javasolja, hogy üljünk le egy folyó partjára, és halkan énekeljük az ÓM-ot, ahogyan a bölcs tette az indiai tankönyvben. Az 1.28-as szútra azt mondja, hogy énekeljük a szent szótagot és meditáljunk és értsük meg a jelentését (lásd az előző, 1.27-es szútrát). Egyszerűen addig énekeljük a mantrát, amíg nem halljuk, hogy a szent hang, amit Isten kibocsát, visszatér hozzánk. Meghallani az ÓM-ot azt jelenti, hogy meghallunk minden hangot és az egész teremtést, ahogy belép és egyesül ebben az egy hangban. Az ÓM az összes hullámforma anyja; az ősrobbanás hangja.

K: Mit értünk a szent szövegek alatt?

V: A szanszkrit „sásztra” kifejezést fordíthatjuk „szent szövegnek” vagy „szentírásnak”, de szó szerint azt jelenti: „Az igazsághoz vezető út”. Azokra a szövegekre használjuk, melyek emlékeztetnek az Istenhez fűződő kapcsolatunkra. Bár a jógában ezt a kifejezést a szanszkrit, védikus vagy tantrikus szövegekre vonatkozva használják, itt az emberiség összes szent szövegére vagy spirituális hagyományára fogom alkalmazni.

Ezután az 1.29. szútra kijelenti:”Ettől [az ÓM éneklésétől] a tudat befelé fordul és az akadályok megszűnnek.” Kultúránk évszázadokon keresztül kifelé fordította a tudatunkat és kigúnyolta a spiritualitást. Azt hallottuk, hogy a külvilág és a természet leigázása fogja elhozni a felszabadulásunkat. Egyre több ember ismeri el, hogy ez az elképzelés dugába dőlt, de az emberiség még mindig errefelé tart. A szabadságot nem a javak felhalmozásában vagy a természet leigázásában találjuk meg, hanem belül. Az upanisadok őskorában az ÓM éneklése volt a legnépszerűbb meditáció. Ennek a gyakorlatnak a részét képezi annak a ténynek a fontolgatása, hogy az ÓM Isten hangja. Ha ezt be tudjuk fogadni, meg tudjuk valósítani, akkor az ÓM elvezet az akadályok megszűnéséhez és az Önvaló (tudat) megismeréséhez."