Hópehely szimbólum

Ma valahogy odatévedt a gondolatom a szimbólumokra, amiket eddig kaptam Odintól. Sok minden zajlik az életemben, és úgy érzem, hogy Odin éppen olyan ütemben csöpögteti az 59 szimbólumot, amiben be tudom fogadni őket. Egyelőre mind a tizenhármat, amiket eddig megkaptam, igyekszem minél többször felrajzolni a gongra az ütővel gyógyítás közben, illetve kivetíteni a betegre, amikor éppen kell. De az az igazság, hogy amikor a gyógyításban a dobolós fázis következik, én is bele szoktam menni egy utazásba, és akkor elfelejtődik az, hogy szimbólumokat használjak, pedig lehet, hogy hasznos volna. Miden esetre sokszor el kell képzelni, le kell rajzolni őket, vagy meditálni, utazni velük, mire az ember igazából azt érzi, hogy beintegrálta őket a lényébe, mint egy virtuóz zenész, aki csodákat képes elővarázsolni a hangszeréből.

Szóval ekörül jártak a gondolataim, amikor leültem dobolni az egyik relaxáció alatt, és a következő történt: Megláttam az Életfát, és szélsebesen elkezdtem száguldani felfelé a törzse mentén, egészen a lombkorona csúcsáig. Ott megpillantottam Asgardot, nagy fallal körülvéve, hegyek között. A sasom segített átjutni a falon és be Odin palotájába. Odint a legtöbbször magányosan látom üldögélni, magánakvaló istennek tűnik. A farkasai ott kergetőztek és hempergőztek körülötte, és a hollók is mindig ott vannak. Nyújtotta a következő rúnát: egy nagy kék kereszt volt a fekete kövön, és a kereszt szárai között négy kisebb vonal indult ki, majd fölöttük a hosszabb szárakon még két, velük párhuzamos vonal, mintha a középpont felé irányuló V betűk vagy nyílhegyek lennének. Le is rajzoltam a szimbólumot, fentebb láthatjátok. "Hópihe" ugrott be a név, bár ahogy utánanéztem, a hópelyhek általában hatszögletű kristályrácsokba rendeződnek, nagyon ritka a négyes vagy nyolcas alakzat, egyet találtam csak egy orosz fotóstól. 

Odin tovább magyarázott: "Ezt a rúnát a torokcsakrára kell kivetíteni, rajzolni, és az Univerzum rendjének megértését, elfogadását segíti. Van, amikor nagyon akarunk, erőltetünk valamit, és nem vesszük észre, hogy mindennek megvan a maga rendje, és megy a maga útján, az akarás helyett ezt csak fel kell ismerni és el kell fogadni. Mint ahogyan a hópihe sem akar semmit. Megszületik, és amit jön ez első meleg napsugár, tudja, hogy el fog olvadni, múlandóságában mégis magában hordozza a Teremtés örök szépségét és harmóniáját. Csak legyél, létezz az áramlásban, a hideg és a meleg körforgásában. Amikor hideg van, akkor tündökölve ragyog fel a fény a hókristályon, amikor pedig elolvad, akkor a víz felszíne tükrözi vissza az isteni Fényt, és belső struktóráját láthatatlanul hordozza magában. Majd elpárolog, és Fénnyé válik, de közben mindvégig nem akar semmit."

A skandinávok erősen hittek a Sors megváltoztathatatlanságában. Erre jó példa az istenek, köztük Odin halandósága, aki tudja, hogy el fog jönni a Ragnarök, az istenek végzete, és Fenrir farkas meg fogja ölni, de mégis teszi a dolgát, és elfogadja a sorsát, nem lázad ellene. Az ász istenek Idun aranyalmáit is csak azért eszik, hogy a testük ne öregedjen meg idő előtt, és erőben érjék meg az Istenek Alkonyát. A sorsunk, életfeladatunk elfogadásának persze összhangban kell lennie a tenni, fejlődni, kiteljesedni akarással, de ha nem tudunk beleilleszkedni az Univerzális Törvény áramlásába, akkor örvények, feszültségek, konfliktusok fogják övezni utunkat. Ezekből is lehet tanulni, de acél az, hogy ezek végül elsimuljanak és elérjük a harmónia állapotát, amikor csak megfigyelők vagyunk. Minden spirituális hagyomány így értelmezi a cselekvésből a nem-cselekvésbe vezető fejlődési folyamatot. 

Odin a torkomra rajzolta a rúnát, fekete háttérben sötétkékkel jelent meg a kezében lévő kövön is. A Törvény rendje először láthatatlannak tűnik számunkra a káosz sötétjében, majd halványan elkezd derengeni, míg végül mindent Fény tölt be, amikor átadjuk magunkat az Isteni Rendnek és feladjuk a változtatás kényszerét, engedve a változás csodaszép örvényének, mely a Világ kerekét forgatja. Ismertem egy izlandi mágikus ábrát, ami beugrott az utazás közben, mert úgy véltem, hogy némileg hasonlít erre a szimbólumra, bár jóval bonyolultabb, és Odin általában könnyen megjegyezhető, rajzolható, vizualizálható szimbólumokat szokott adni. A Hulinhjalmur szimbólumot is láthatjátok a harmadik képen, de ennek az a szerepe, hogy láthatatlanná tegye viselőjét az ellenség szemében, tehát nem igazán az, ami a Hópihe-szimbólum célja.