"A saját életemben Isten hangja eleinte nagyon halvány volt. Valójában az ok, amiért nem hallottam, a fejemben keringő gondolatok által okozott zaj volt. Úgy találtam, hogy az ísvara-pranidhána – a meghódolás Isten előtt – az elcsendesedés leghatékonyabb módja. Az egyik kedvenc meditációs technikám az, hogy csak hallgatok és egyre csendesebb leszek, hogy mindent meghallhassak, amit Isten mond. És ez nem csak a külső fülünkre vonatkozik, hanem a belsőre is. Minél több a csend belül, annál hangosabb lesz Isten szava.
Az 1.27-es szútrában Patandzsalí azt mondja, hogy Isten a szent Óm szótagban fejeződik ki. Egyes jóga-tudósok szerint Patandzsalí nam támogatja azt az elképzelést, hogy Isten teremtette a világot. Áldás rájuk! Valójában ezt és még többet is állít. Patandzsalí szerint nem létezik más, csak Isten. Amikor leülünk és kiejtjük az Óm szótagot, akkor tulajdonképpen döngicsélünk. Ezért egyes kommentátorok, akik ezt a szútrát olvassák, egy személyt képzelnek el (ebben az esetben az ísvarát), aki halhatatlan és mindentudó, de mégis a sarokban ül és döngicsél. Az Óm nem ezt jelenti. Az Óm azt jelenti, hogy mindenütt jelenlévő (Omnipresent), mindentudó (Omniscient), és mindenható (Omnipotent). Ez az atommag körül keringő elektronok hangja; a Higgins-bozonok ütközése a Hadron-gyorsítóban; a valaha született összes baba első kiáltása és az utolsó lehelet, melyet a halálos ágyunkon kiadunk. A napunk hangja, amint szupernovaként robban fel négy vagy ötmilliárd év múlva, amikor elvileg hamuvá égeti csodálatos Föld bolygónkat. A paradicsommadár hangja napfelkeltekor és a Titanic hangja, amint nekimegy a jéghegynek. Beethoven kilencedik szimfóniájának hangja, valamint a puskagolyóé, ami megölte Martin Luther Kinget. A Hirosimára dobott atombomba hangja, vagy Louis Armstrong „What a beautiful world” dala. A rajongó szerető dala és a politikus hazugsága, a tektonikus lemezek eltolódásának recsegése és az óceán felé haladó folyók robaja. Minden bűntudat, szégyen, hírnév, dicsőség, szeretet és kudarc pillanatának hangja az összes lényével kombinálva, aki valaha létezett vagy létezni fog. A szél, tűz, víz, föld és az űr hangja. A Buddha csendje a bódhi-fa alatt, és Jézus hangja, amint azt mondja: „Kelj fel, Lázár!”. Egy masszív intelligencia hangja, mely mindenné átalakítja magát, miközben csodálatosan változatlan marad a folyamat során. Ez minden. A civilizációnk felemelkedése és bukása, minden, amit tudunk, nem tudunk, és sohasem fogunk tudni – mindez az ÓM. Az összes civilizáció ismerete, melyek valaha léteztek, melyek az űrben vannak szétszórva és melyek majd a jövőben nyilvánulnak meg – mindez az ÓM.
Minden anyag és
az energia minden formája annak az egy jelenlétnek a rezgésmintája,
mely mindenhol, mindenben jelen van és mely mindenben, mindenként
fejezi ki magát. Ez az egy jelenlét fejeződik ki a mozgási
energia, potenciális energia, elektromos energia és a mágnesesség
formájában. Ez az Alfa, az Omega, minden jelenség és lény
kezdete, közepe és vége. Ez a „Légy csendes, és tudd, hogy Én
vagyok Isten.”
A jóga
kísérleti dolog. Az Ómot meg kell tapasztalni és nem a szavakkal
bűvészkető tudósok segítségével kell megérteni. Ha
megtapasztaltuk az ÓM-ot, akkor feldereng az a megértés, hogy
sohasem volt, soha nincs és nem is lesz semmi valódi, ami nem
Isten. „Kezdetben vala az Ige és az Ige vala az Istennél és az
Ige Isten vala.” Ez az ÓM valódi jelentése. Ennek az elsődleges
rezgésmintának a segítségével alakul át Isten a
megnyilvánulások, az anyagi univerzum és minden lény formájába.
Eben a szútrában Patandzsalí azt mondja, hogy nincs más,
mint Isten. Ezt az állítást nem érthetjük meg intellektuálisan.
Olyan közelről kell megtapasztalni, hogy a hajunk égnek álljon, a
légzésünk megálljon, és a szívünk ki akarjon ugrani a
mellkasunkból."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése