A tudatalatti barlangjainak tisztítása

Az alábbiakban egy olyan belső trauma-tisztító gyakorlatot fogok ismertetni, melyet meditációban vagy sámánrévülés közben is végrehajthatunk. A tudatalattink tárolja mindazokat a mentális lenyomatokat, melyeket a múltbeli (jelen vagy előző inkarnációkban átélt) élményeink hagytak. Ezek között vannak nagy súllyal rendelkező emléknyomok, melyeket traumáknak is nevezhetünk, és vannak kevésbé agresszív vagy destruktív nyomok, melyeket én az önkorlátozó hiedelmek kategóriájába sorolok. Ha nem is okoznak konkrétan érzékelhető zavarokat a jelenünkben, mégis akadályozzák a spirituális fejlődésünket. és végül vannak azért olyan emlékeink is, melyeket jobb híján a Tudás vagy a Fény lenyomataiként aposztrofálhatnánk, és olyan múltbeli élményekre vonatkoznak, melyek során spirituális ébredést vagy ahhoz vezető állapotokat éltünk meg. Ezek felidézése és tudatosítása viszont elősegíti a személyiségfejlődésünket, mert nem kell újratanulni azt a dolgot, amit már egyszer befogadtunk. 

De egyelőre maradjunk az első két kategóriánál. A munkát ezzel kell kezdenünk, mivel a múltbeli traumák és kényszeres gondolati minták kitisztítása után tudnak majd természetesebben a felszínre jönni a Fény-emlékek. A szakrális és sámáni kultúrákban a hetes szám nagy jelentőséggel bír. Míg a testünkben megtalálható hét csakra, energiaközpont a jelenlegi és éber tudatállapotunkhoz kapcsolódó tudati és pszichés funkciókat fedik le, a tudatalattinkban szintén hét "barlang", erőtér vagy dimenzió található, melyekben időnként rendet kell tennünk, ki kell tisztítanunk azokat. Ha a tudatalatti barlangjaink tiszták, akkor az Erő barlangjaivá válnak, és már teljes lényünkkel, nem csak a felszínes, éber tudatunkkal tudunk haladni a spirituális ébredés útján. 

Technika

Üljünk le, vagy esetleg feküdjünk le egy besötétített helyen, vagy legalább a szemünket takarjuk el valamilyen ruhával, kendővel. A helyszín legyen csendes, mentes a zavaró tényezőktől és mások se zavarjanak meg minket legalább 30 percig. Ha csendben meditálunk, az is jó, vagy játszatunk sámándobon, dorombon, csörgőn is. Ilyen jellegű sámárévülés hangfelvételét is használhatjuk az utazásunkhoz a tudatalattiba.

Miután sikerült ellazítani a testünket és a légzésünket, és lecsendesíteni az elmét, kpacsolódjunk a szellemvilághoz, és kerüljünk transzállapotba. Használjuk azt a helyszínt az átkelésre, amit szoktunk: az Életfát, egy barlangot vagy valamilyen természetes hasadék, vízfelszín belső képét. Ereszkedjünk le az alsó világba, és hívjuk az erőállatainkat, a szellemi segítőinket. Keressünk a föld alatt egy barlangot, és vizsgáljuk meg, hogy mit találunk benne. Ha bármi olyat találunk, ami szennyeződést, rendetlenséget okoz, azt igyekezzünk eltávolítani onnan, mintha nagytakarítást végeznénk. Találkozhatunk kapuőrökkel, betegségenergiákkal, félelemlényekkel és más olyan erőkkel is, melyek a tudatalattinkban dolgoznak, és akadályozzák a fejlődésünket. 

Amikor az első barlangot sikerült kitisztítani az erőállatok segítségével, akkor keressünk valamilyen nyílást, átjárót, valahogy jussunk át a következő barlangba, és folytassuk a tisztítást. Ezután következik a harmadik barlang, és ha tehetjük, jussunk el a hetedik barlangig. Ez képviseli a tudatalattink legmélyebb rétegét, és innen már a szubperszonális energiák világába csöppennénk, ahol nem nekünk kell rendet tennünk. Elegendő, ha a saját tudatalattinkra korlátozzuk a tevékenységünket. HA sikerült végezni a hetedik barlanggal is, akkor visszatérhetünk a felszínre, az utazásunk kiindulópontjához. Ha elsőre nem sikerül, mert elakadunk valamelyik barlangban, vagy nem tudunk megbirkózni az ott léátottakkal, akkor is térjünk vissza a felszínre, és majd később vissza kell térnünk, valamint tapasztaltabb segítő vagy sámán közreműködésére is szükségünk lehet. Találkozhatunk átkokkal, kötésekkel, rosszindulatú szellemek befolyásával, vagy az elveszett lélekrészeinkkel is, melyeket önerőből nem mindig tudunk visszaszerezni. Ha a tisztítás sikeres volt, akkor is érdemes időnként megismételni a gyakorlatot. A meditáció alatt ne foglalkozzunk az egyes barlangok szimbolikájával. Majd utána ráérünk leírni azt, amit megéltünk, és kielemezni az alábbiakban ismertetett analógiás rendszerek alapján.

A barlangok szimbolikája

A hát tudatalatti barlang szimbolikáját többféleképpen fejthetjük ki. Kezdjük az azték/mexika hagyomány idevágó információival. A hét barlangot Chicomoztocnak nevezik, ami az aztékok "eredet-helye", hiszen a barlang az anyaméh jelképe is, és minden teremtés vagy létbejövés, amit az elménk végrehajt, a tudatalattiból indul ki. Az első barlang neve a Tonal, vagyis a "Nap". Ez a jelenlegi személyiségünkre, a testünkre, az éber tudatállapotunkra vonatkozik. A második a Mahcuilmetztli, azaz "Öt Hold", és az öt holdfázishoz, valamint a kéz öt ujjához kapcsolódik, tehát a fizikai testnél eggyel finomabb éter-vagy pránatestre vonatkozik, melynek irányításával erővel tölthetjük fel a kezeinket a gyógyításhoz.

A harmadik barlang a Tlahtlani, azaz a "kérdezés" barlangja. Ez az elme tudatos ás tudatalatti része közötti kapura utal, vagyis ha ebben a barlangban vagyunk. akkor feltehetjük magunknak a kérdéseket: "Ki vagyok én? Miért csinálom ezt meg ezt? Mi a célom? Hogyan érhetem el?" Az egyértelmű válasz segíteni fogja a szándékunk konkrét és hittel történő megfogalmazását, így azt könnyebben meg tudjuk nyilvánítani a Tonal valóságában. A negyedik barlang neve: Mahuiltihtinemi, a "Játék vagy öröm barlangja". Ez a barlang segíti elő azt, hogy örömöt, és azzal együtt életerőt merítsünk bármilyen tevékenységből, legyen az az evés, sport, szex, művészetek élvezete stb. Ha nem tudjuk örömmel tenni azt, amit teszünk, akkor sohasem tapasztalatjuk meg a tápláló boldogság érzését. 

Az ötödik barlang a Cemi vagyis a módosult tudatállapot tollának barlangja. Ebben a barlangban tudjuk összevonni a tonált és a nahualt, és belépni a tudatos álmodás barlangjába, ahol tudunk teremteni, vagy megváltoztatni különböző dolgokat az életünkben. Ebben az erőállatok közül a madarak lesznek a segítségünkre. A hatodik barlang a Yohulapa, vagyis "éjszaka, sötétség, végtelenség". A fény a sötétségből származik, és a sötétség a legnagyobb erő. Ebben a barlangban meg kell barátkoznunk a sötétséggel, át kell ölelnünk azt, és így tudunk a múltbeli traumáink megtisztítása által hozzájutni az erőhöz. A hetedik barlang neve Onolhui, vagyis az "energia mozgatása abba az irányba, amerre szeretnénk". itt vizualizálhatjuk azokat a dolgolat, amelyekhez a szükséges erőt az előző barlangokban már összegyűjtöttük, és a különböző akadályokat is elhárítottuk. 

Egy korábbi bejegyzésemben írtam a hét tudatalatti csakráról, ezt az analógiás rendszert is használhatjuk a tudatalatti barlangok esetében. Tehát a hét barlang az alábbi területeket képviseli ebben az esetben:

1. Atála - félelem, kéj
2. Vitala - sértődés, harag
3. Szutala - féltékenység
4. Talátala - mohóság, hamisság
5. Raszátala - önzés
6. Mahátala - lopás, birtoklásvágy
7. Pátála - gyűlölet, gyilkosság, öngyilkosság

Illetve megvizsgálhatjuk a barlangokban átélt élményeket a hét fő csakrával kapcsolatos elakadások fényében is:

1. Elutasítás - gyökércsakra2. Elhagyatottság - szakrális csakra
3. Megszégyenítés - napfonat csakra
4. Árulás - szív csakra
5. Igazságtalanság - torok csakra
6. Elszigeteltség - harmadik szem
7. Reménytelenség - korona csakra

Mivel a hét tudatalatti csakra a hét tudati csakra tükörképe, a fenti sorrendben társíthatjuk a barlangokhoz is kintről befelé. Sok sikert kívánok a gyakorláshoz!