"A Jóga-szútrához fűzött kommentárjában Hariharánanda Áranja azt állítja, hogy még az úgynevezett kontroll nélküli (ksipta) elme is egy pontra kihegyezetté válhat, ha képzelt ellenségeinek legyőzésére fókuszál. Ezt azért említem, mert szeretném megkérdőjelezni azt az elképzelést, hogy a meditáció kimerül az elme lelassításában és lecsendesítésében, mint ahogy az ászana célja sem csak annyi, hogy egészségessé, széppé és fiatalosabbá teszi az elmét. Persze az elme lecsendesítése hasznos lehet mindenféle mentális zavar és nehézség esetében, de magasabb célra törekszünk, mint a stressz és a depresszió csökkentése jóga-meditációval. Első célunk a csakrák aktiválása, melyet a Jóga-meditáció című könyvemben evolucionáris agy-újrakapcsolásként írok le. Miután aktiváltuk őket, a Kundalinít (az isteni teremtő erőt) fel kell vezetni ezeken a csakrákon keresztül (több szó lesz még a csakrák közvetlen befolyásáról a szamádhi típusaira a hatodik fejezetben), és attól függően, hogy hol koncentrálódik, meg fogja határozni az élmény fajtáját, amit bárki átél, kezdve a pszichopatától egészen Gautama Buddháig. Ez bátor kijelentésnek tűnik. Amikor elkezdtem a jógát, akkor én is hókuszpókusznak tartottam ezeket az elképzeléseket, ezért meg tudom érteni, ha bárki más így érez. A tanulmányaim, gyakorlásom és tapasztalatom azonban mást mutat.
Úgy
gondolom, hogy viszonylag gyors haladásom a
szamádhik
bizonyos fajtáiban nem lett volna lehetséges anélkül, hogy
megtanultam felvezetni a Kundalinít a csakrák
aktiválása érdekében. Azt is meg kell említenem, hogy nem az
első vagyok, aki ezeket a gondolatokat megfogalmazza. Gopi Krishna,
az indiai jógi tizenkét könyvben magyarázza el, hogy a Kundaliní
a misztikus állapotok, de ugyanakkor a mentális betegségek, a
zsenialitás, és még a gonosz zsenik ereje mögött álló erő. Én
csak annyit tettem, hogy kiszélesítettem a megközelítését és
elkerültem a buktatókat azáltal, hogy a meditációs gyakorlatot
mélyen beépítettem a jóga más aspektusaiba, beleértve az
ászanát,
a pránájámát,
a kriját,
múdrát,
étrendet és a filozófiát. Gopi Krishna mulasztása, hogy nem
gyakorolta a pránájámát,
megmagyarázza, miért küzdött évtizedekig a Kundalinível. A
csakrák
teljes térképét megtalálhatjuk evolucionáris szemszögből
bemutatva a Jóga-meditáció
13. fejezetében.
Még
a történelem nagy szörnyetegeit, mint Hitlert és Sztálint is
ugyanaz a prána hajtotta, ugyanaz az isteni teremtő erő (melyet
eben a kontextusban Kundalinínek nevezünk), mely az olyan
jóindulatú zseniket irányította, mint Mozart vagy Shakespeare.
Rajtuk kívül, akik ezt az erőt az ötödik csakra szintjén,
isteni művészetként fejezték ki, a gonosz zseni a legalsó
csakrán, a múládhárán keresztül használja ezt az erőt a vált
ellenségei megsemmisítése érdekében. Amikor az isteni teremtőerő
a gyökércsakrán keresztül fejeződik ki, akkor az állatokban
hüllő-szerű élményt vált ki, míg ember esetében a pszichopata
tapasztalatát. Ha felemeljük az alhasi csakrába, akkor az
emlősökéhez hasonló csordaszellemet eredményez, melyben a
nemzetünkön, családunkon, focicsapatunkon vagy a hovatartozás más
formáin keresztül határozzuk meg önmagunkat. Ha nem haladjuk meg
ezt a pontot, akkor a „másik” megteremtésének csapdájába
esünk. Ha valaki egy „másik” klubba, klánba vagy törzsbe
tartozik, akkor azt a csoportot fenyegetőnek látjuk. Ha valaki egy
„másik” céghez tartozik, akkor az ő területére nyugodtan
üríthetjük a mérgező hulladékot vagy háztartási szemetet.
Ha
felemeljük a köldökcsakráig, a manupúráig, akkor ugyanez az erő
nyilvánul meg a manipuláció, vezetői hajlam, birtoklásvágy,
elnyelés és a vagyon felhalmozásának formájában. Ez az
emberszabású majmokra jellemző tudat (melyben a hordában
elfoglalt pozíció és hatalom által határozzuk meg magunkat) az
evolúciónk jelenlegi szintje. Igyekszünk felemelni magunkat mások
fölé a vagyon és a személyes hatalom által, és a folyamat során
a Föld élővilágát a környezeti katasztrófa szélére hoztuk,
magunkat pedig a kihalás szélére. Ezeken a problémákon csak a
négy magasabb csakra sorrendben történő aktiválásával
kerekedhetünk felül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése