Erőállat behívása

Többen kérdezték már tőlem, hogy miképpen találhatják meg a saját erőállatukat és hogyan létesíthetnek kapcsolatot vele. A Facebook oldalamon szoktam posztolni információkat a különböző erőállatok által képviselt archetipikus tulajdonságokról és mitológiai szerepükről is. Azt, hogy melyik állat formájában fog megjelenni a mi erőállatunk, úgy is elkezdhetjük kipuhatolni, hogy ezeket a leírásokat olvassuk. Magyarul Ted Andrews: Az állatok szimbolikája és Jeanne Ruland: Az állatok ereje végigkíséri életünket című könyvekben találhatunk erről sok információt. De persze a modern ember mindent igyekszik intellektuális, bal agyféltekés módszerekkel megoldani, márpedig a szellemvilághoz való kapcsolódásnál sokkal jobban járunk, ha elővesszük jobb agyféltekés, intuitív énünket. Ha gyermekkorunkban volt kedvenc állatunk, plüssállatunk, mesefiguránk, az is egy támpont lehet, bár elképzelhető, hogy ahogy növekszünk és beleágyazódunk a materiális világba, az erőállatunk elkószál, mert nem foglalkozunk vele már gondolatban sem. 

Kik az erőállatok? 

A sámáni világkép három régióra osztja az univerzumot (vagy multiverzumot, ahogy tetszik): Alsó, Felső és Középső Világra. Mi most a középsőben inkarnálódtunk, és az alsó világ az alacsonyabb tudatosságú rétegeket képviseli, ahol ösztönlények és érzelmi energiák lakoznak. Saját énünkön belül ez a tudatalatti, melyben számtalan animisztikus, azaz állati jellemzőkkel bíró archetipikus energia és mintázat lakozik. Az erőállat egy olyan segítő szellemi erő, amely elkísér utunkon, segít eljutni a szellemvilág különböző pontjaira, és sok mindenben segít, például megvéd vagy figyelmeztet, ha veszély leselkedik ránk, erőt ad, ha betegek vagyunk, és segít megtalálni a válaszokat a minket foglalkoztató kérdésekre. Az erőállatok tehát az Alsó Világban laknak és érzelmi energiákat képviselnek, így a kapcsolatunk is elsősorban érzelmi lesz velük, mint ahogy az állatokkal, háziállatokkal szokott lenni. Az erőállat azonban nem lehet háziállat (pl. kecske, birka, tehén, csirke stb.), hanem csak vad vagy félvad, szabad állat, amely a szabadsága miatt rendelkezik erővel, és nekünk is akkor fog segíteni, amikor akar, nem kényszeríthetjük semmire. Ló vagy macska lehet, de egyébként emlős, madár, esetleg hüllő, kétéltű, vízi élőlény is lehet. Mitikus lény, pl. griff, főnix, sárkány, pegazus stb. is eljöhet, mint erőállat. Férgek, rovarok ritkább esetben szoktak erőállatként megjelenni, de erre is van példa. Viszont ha révülés közben fenyegetően, ártó szándékkal közelít felénk egy állat, a fogait vagy a karmait mutogatva, az nem erőállat, hanem egy betegségenergia, mely rovarok, csúszómászók vagy förtelmes szörnyek alakját is felveheti. Ezt az energiát a beavatott sámán el tudja távolítani, semlegesíteni tudja. Az erőállat mindig kíváncsian, barátsággal közelít, még ha kell is esetleg idő, hogy kialakuljon köztünk a bizalom. 

Hogyan találhatjuk meg az erőállatunkat? 

Azok, akik mindig materiális, külső tudatállapotban tartózkodnak, és semmiféle kapcsolatot nem létesítenek a szellemvilággal, általában a "mugli" kategóriába sorolhatók. Ha megtanuljuk és gyakoroljuk azokat a technikákat, melyekkel megváltoztathatjuk a tudatállapotunkat, és érzékennyé válhatunk a szellemvilág jelenlétére, akkor elindulunk a "tudóvá" és "látóvá" válás útján, melynek során önmagunkat is teljesebben ismerhetjük meg. Ehhez érdemes elsajátítani a sámárévülés vagy lélekutazás technikáját. Ez egy olyan transzállapot, melyet hangszerek (pl. sámándob, doromb, csörgő stb.) ritmikus hangjára vagy a légzés, tánc, böjt stb. segítségével érünk el. Egyes kultúrákban pszichiaktív hatású mesternövényeket is alkalmaznak arra, hogy a sámán felvegye a kapcsolatot a szellemvilággal. Ha sikerült eljutni a révült állapotba, akkor megkereshetjük az Életfát vagy Világfát, mely egy ősi szimbólum, és minden élő és tudatos megnyilvánulást összekapcsol ebben az univerzumban. Az Életfa tövénél vagy környékén keressünk egy föld alá vezető lejáratot, odút, barlangot, víztükröt, vagyis olyan természetes helyet, melyen keresztül lejuthatunk az Alsó Világba. Amikor ez sikerült, akkor hívjuk az erőállatunkat. Ha szerencsénk van, egy vagy több állat is megjelenhet. Gyakran a szemeit, arcát látjuk először nagyon közelről, esetleg a jelenlétét vagy a lehelletét, szimatolását érezzük magunkon.  Ha többször, legalább négyszer megjelenik egy utazás során, vagy több utazás alatt is visszatér, akkor ő a mi erőállatunk, vagy hajlandó annak szegődni. Megszólíthatjuk, átölelhetjük, beengedhetjük a testünkbe vagy beléphetünk az övébe. Lehet vele játszani, ismerkedni, kommunikálni. Kérdezzük meg tőle, hogy miben tud segíteni nekünk, és milyen különleges képességei vannak. Lehet, hogy a nevét is megmondja. Különböző helyekre tud elvinni, például a madarak a Felső Világba szeretnek utazni, a földön járó állatok a Középsőbe, és a hüllők, halak az Alsó Világba. 

A szellemvilág lényeihez történő kapcsolódást mindenképpen érdemes az erőállatokkal kezdeni, mert ők kapcsolatba hoznak az alsó énünk szunnyadó ösztönerőivel, segítenek a tudatalatti munkában, és "bejárásuk" van a felső világokba is, tehát ha tanítót, felső világbeli segítőket (pl. angyalokat) szeretnénk keresni magunknak, akkor abban is segíteni fognak. valamint figyelmeztetnek, ha éppen egy "angyalbőrbe" bújt démon akarna rászedni bennünket. A különböző ősi mitológiákban az isteneknek és a félisteneknek is voltak állati segítői, szállító járművei. 

A cikk folytatásában arról lesz szó, hogyan ápoljuk a kapcsolatunkat az erőállatunkkal, és hogyan tartsuk meg az erőállatunkat hosszú ideig.