1. A fogantatás, a terhesség megállapítása sok párnál várva várt esemény. A nem várt terhesség esetében is helyesebben cselekszünk karmikusan, ha világra segítjük a születendő lelket, és támogatjuk életében, amennyire tudjuk. A spirituális fejlődés, tudatosodás a felelősség felvállalásáról szól, elsősorban saját tetteink következményeinek tekintetében. Az abortusz karmikus terhe megegyező lehet az emberölésével, vagy az öngyilkosságéval, bár ezt a modern világban sokan kényelmesen félremagyarázzák, élettelen szövetnek tekintve a magzati testben lévő lelket. Maradjunk most a lélek testetöltésének ortodox magyarázatánál.
2. A lélek olyan szülők gyermekeként fog megszületni, akik karmája az övével kompatibilis, de ezen belül néha lehet választási lehetősége. Vannak olyan reinkarnációs emlékek, amikor valakinek sok párt megmutattak testetöltése előtt, és ő választotta ki a jelenlegi szüleit. Amikor közeledik a fogantatás pillanata, az érzékenyebb szülők érezhetik az új jövevény jelenlétét körülöttük, hiszen már feléjük gravitál. A klasszikus hindu felfogás szerint a lelkek a gabonába kerülnek az eső által a magasabb világokból, majd a férfi testébe kerülnek, amikor megeszi a gabonát. Végül a megtermékenyítés pillanatában, amikor a spermium behatol a petesejtbe, a lélek is beleköltözik, és elindul az Életnek nevezett biológiai ciklus, a baba testének kialakulása.
3. A lélek már a petesejtbe költözést és a terhesség teljes időszakát is tudatosan éli meg, bár ilyenkor a testével való kapcsolata még lazább, mint a születése után. A "mozgó lélek", mely álomkor is kilép a testünkből, ilyenkor még a kozmikus szférákat járja, és készül a kilépésre a fizikai világba. Mindazonáltal a baba emlékezhet minden olyan eseményre, érzelemre, traumára, ami a magzati lét alatt éri. Nem kell ilyenkor minden áron arra törekedni, hogy kapcsolatot teremtsünk a baba lelkével, elegendő az, ha pozitív érzelmekkel gondolunk rá, és biztosítjuk a szeretetünkről és a védelmünkről. A szülők hangja, simogatása, szeretete ugyanúgy hatással van a fejlődő lélekre, mint a szülők veszekedése, a negatív érzelmek, stresszes élethelyzetek, vagy csak az, ha a szülő nem várja boldogan, hanem nyűgnek éli meg a terhességet.
4. A különböző természeti népek sokféle tilalmat javasoltak a kismamának, hogy védje a zsenge magzatot a negatív hatásoktól. A fizikai túlterhelés és a stresszes helyzetek mellett érdemes elkerülni a sötét, baljós helyeket, temetőket, kórházakat, háborús övezeteket stb. ahol kóborló szellemek, rosszindulatú entitások támadhatják meg a magzat lelkét. Ezek a paraziták megnyomorgathatják a baba lelkét, elrabolhatják egy részét, sőt előfordulhat az is, hogy teljesen elviszik a baba lelkét, és akkor a baba meghal, vagy pedig kilökik a lelket a testből, és beleköltöznek. Ez ritkán történik meg, és az ilyen "lélekcserékről" egy következő blogban fogok írni. Sok esetben végeznek védelmező szertartásokat vagy adnak olyan amuletteket az anyukának, ami a baba lelkét védi az asztrális támadásoktól.
5. Manapság divatba jött az "elhalt ikerterhességgel" kapcsolatos oldások, családállítások erőltetése, de nekem van egy olyan sejtésem, hogy ez sokkal több esetben csak kitaláció, mint ahányszor ténylegesen megtörtént. Ha dokumentálható az ikerterhesség, és az egyik magzat valóban elhal, és el kell távolítani, ami orvosilag ritka, akkor ezt osszuk meg a gyermekünkkel a jövőben, hogy segítsük a trauma feldolgozását. Általában már a terhesség megállapításakor kiderül, hogy egy vagy több szívhangot hall-e az orvos. Van, amikor az ezzel foglalkozó ezó "segítők" kimagyarázzák, hogy a magzat csak pár napig vagy pillanatig élt, és az ő elvesztése miatt nem működnek a dolgok az életünkben. Ilyen esetekben viszont szintén nem lenne indokolt bűntodatot érezni az áthaladó lélek elvesztése miatt. Elegendő annak a bűntodatnak a feloldása is, amit valóban kiváltottak bizonyos traumatikus események az életünkben, segítőként nem az lenne a feladatunk, hogy még további, fiktív okokat kreáljunk a bűntudat számára.
6. Ahogy a baba növekszik, és közeledik a megszületés időpontja, egyre jobban érezteti jelenlétét, és ilyenkor is szükséges a türelem, szeretet, és annak az érzésnek az erősítése, hogy várjuk a világba, és itt is biztonságot fogunk teremteni a számára. Bárhogy is történjen a szülés, akár korán, kórházban, akár programozva, orvosi beavatkozásokkal, akár, természetes úton, vagy otthon, jó ötlet, ha az apuka is jelen van a szülésnél. Ez az ő kötödését is erősíteni fogja a babához és az anyukához is. A szülés egy nagyon őszinte és meghitt, meghatározó pillanat a nők életében. Minden támogatást meg kell adni nekik, és persze jó, ha ott van a szakképesített személyek mellett olyan bába, dúla, aki a születés spirituális oldalába is be van avatva. Különböző szertartásokat szoktak elvégezni a köldökzsnór elvágásának pillanat előtt, például szent vízzel, tárgyakkal, étellel áldják meg a babát, vagy megmutatják az isteneknek. Érdemes feljegyezni az asztrológiailag fontos időpontokat: a fogantatás, a baba kibújása és a köldökzsinór elvágása időpontját, mert ezekre később szükség lehet.
7. A születés utáni napokat-heteket az anyuka és a pici baba elvonulva szokták tölteni, a nagy rokoni látogatásokat érdemes kicsit későbbre halasztani. A baba idegrendszere és immunrendszere az első napokban-hetekben hiperérzékeny, és fokozatosan kell hozzászoktatni minden újhoz, amivel találkozik ebben a világban. A sok testi kontaktus az anyával és az apukával szintén meghatározó, a bőr közvetlen érintkezése sok érzelmi támaszt ad a babának.
8. És végül, de nem utolsósorban, a szülővé válás útján egy fontos dolgot szeretnék megemlíteni: az a legjobb, ha félretesszük az erős elvárásainkat a gyermekeinkkel szemben, és önmagunkkal, mint szülővel szemben is. A feladatunk inkább az, hogy megismerjük a lelket, aki hozzánk érkezett, és hagyjuk, hogy kibontakozzon az egyénisége, az életfeladata, a saját magával hozott karmikus erők és lehetőségek. Ne tekintsünk mindenre úgy, hogy tőlünk örökölte, mert minden gyermeknek saját sorsa van. Már nagyon kis korukban elkezdenek megmutatkozni azok az egyéni sajátosságok, képességek, tudások, melyeket az előző életükből hoztak magukkal. Ne akarjuk elfojtani ezeket, és minden áron a saját hasonlóságunkra vagy elvárásaink szerint formázni a gyermeket. Ő nem egy gyurmagolyó, hanem egy bimbózó virág. Meglepődhetünk, amikor egy "öreg lélek" születik meg a gyermekünkként, aki már sok-sok tapasztalattal rendelkezik, és gyakran még mi is nagyon sokat tanulhatunk tőle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése