2019. június 16., vasárnap

Pincsha majúrászana

Újabb részlet a Krishnamacharya-könyvből:
"56. Pincsha majúrászana (pávatoll-póz)
Technika:
  1. Térdeljünk le a földre. Most helyezzük el az alkarokat a talajon magunk előtt párhuzamos helyzetben, kb. 12 hüvelyk távolságra. A könyökünk legyen kb. 12 hüvelykre a térdeink előtt. A tenyreeinket helyezzük a földre kinyújtott és egymáshoz közel elhelyezkedő ujjakkal.
  2. Emeljük fel a fejünket. Kissé emeljük el a térdeinket a talajtól. Lélegezzünk be mélyen, tartsuk vissza a levegőt, ugorjunk és emeljük a lábainkat a fejünk fölé úgy, hogy a testünket az alkarokon egyensúlyozzuk. Nyújtsuk ki a lábainkat. A lábaink hajoljanak hátra úgy, hogy az íjhoz hasonlítsanak.
  3. Keresztezzük a lábainkat, mint a padmászanában. Vegyünk egy vagy két mély lélegzetet. Ne tartsuk vissza a levegőt. A tekintetünket irányítsuk a két szemöldök közé.
  4. Bontsuk ki a lótuszban lévő lábainkat, és hajlítsuk hátra a lábainkat és a testünket úgy, hogy a lábaink a földhöz érjenek és a testünk egy boltívet alkosson. Emeljük fel a könyökünket és nyújtsuk ki a karokat.
  5. Ebből a pozícióból ugorjunk vissza úgy, hogy a lábaink a fejünk fölé kerüljenek, majd ereszkedjenek a földre a két tenyerünk között. Nyújtsuk ki a lábainkat és hajlítsuk be a fejünket úgy, hogy a térdünkhöz érjen.
  6. Belégzés közben emeljük fel a testünket és a karjainkat függőleges, álló helyzetbe. Ezáltal az ászanát és a kontrapózát is elvégeztük, mivel fontos, hogy az ászana után azonnal végrehajtsuk a kontrapózt.
(A pincsha-majúrászana vinyászái:
Ékam: Belégzésre karemelés (úrdhva-vriksászana).
Dvé: Kilégzésre uttánászana.
Tríni: Belégzésre úrdhva-uttánászana.
Csatvári: Kilégzésre ugorjunk hátra csaturanga-dandászanába.
Pancsa: Belégzésre felfelé néző kutyapóz.
Sad: Kilégzésre lefelé néző kutyapóz.
Szapta: Belégzésre helyezzük az alkarokat a talajra és ugorjuk fel két lábbal a fordított alkartámaszba (pincsha-majúrászana). Egyesek szerint a lábaknak, törzsnek, nyaknak és a fejnek egy függőleges vonalon kell lennie, míg Krishnamacharya megengedi, hogy a törzs és a lábak íveljenek. Ez a második verzió inkább a skproió pózhoz (vriscsikászana) hasonlít.
Astau: Kilégzésre engedjük le a lábainkat az ujjaink előtt, érkezzünk meg alkartámaszos hídpózba, majd emeljük el a könyököket a talajtól, és támaszkodjunk a tenyereinken és a talpainkon.
Nava: Belégzésre ugorjunk vissza kézenállásba.
Dasa: Kilégzésre érkezzünk meg úrdhva-uttánászanába, a talpakat a két tenyár közé helyezve, nyújtott térdekkel emelve a mellkast.
Ékádasa: Kilégzésre hajoljunk előre mély uttánászanába.
Dvádasa: Belégzésre egyenesedjünk fel úrdhva-vriksászanába és érkezzünk meg szamaszthitibe.)

Nincsenek megjegyzések: