Ökológiai és kollektív karma

Újabb részlet Gregor Maehle Szamádhi-könyvéből:
"Hogy miben fog eltérni, azt lehetetlen meghatározni; azonban ha figyelembe vesszük, hogy az élet részei voltunk annak kezdeti teremtésétől az amőba formájában, egészen az emberi létformáig, akkor le kell ismernünk, hogy sok minden történt az utóbbi pár milliárd év alatt. Számos benyomás ezek közül még mindig ott lehet a karmikus tárházunkban. Nem zárhatjuk ki, hogy az egyszerű létformákhoz kapcsolódó karma is ott lehet a karmikus tárházunkban. Bár ez nem feltétlenül jelenti egy ugyanolyan életformában való megtestesülést, bizonyára jelenthet egy olyan életet, amelyben sokkal kevesebb a választási lehetőségünk, mint most. Éppen ezért, a szancsita karma mechanizmusa arra ösztökél, hogy ne halogassuk a spirituális evolúciónkat, hanem teljes szívvel álljunk neki.

Most abban a szokatlan helyzetben vagyunk, hogy elértük a fejlődésnek azt a szintjét, melyen a döntéseink tudatosak. Az evolúciós folyamat legnagyobb részében a döntéseink nem voltak tudatosak, ami azt jelenti, hogy a félelem, mohóság, bosszú, tudatlanság, egoizmus, vágy stb. volt az alapjuk. A klésa olyan szenvedés-forrásokra utal, melyek öntudatlanok. A 2.2. szútrában Patandzsalí azt mondja, hogy eleinte arra kell fókuszálnunk, hogy eltávolodjunk a szenvedés formáitól és közeledjünk a szamádhihoz, ami azt jelenti, hogy az öntudatlanság felől a tudatos élet felé haladunk.

Az ökológiai és kollektív karma

A bolygónkat jelen pillanatban körülölelő ökológiai katasztrófa a kollektív (közös) karma egyik formája. Mi, mint az emberi faj összessége, úgy döntöttünk, hogy évszázadokon keresztül fenntarthatatlan módon zsákmányoljuk ki a bolygót. Ez a kizsákmányolás arra a gondolatra alapozott, hogy egy ellenséges, vagy legalábbis közömbös univerzumban élünk, melyben a túlélésünk attól függ, hogy mennyire tudjuk uralmunk alá hajtani, irányítani a természetet. Ennek következményei vezettek el bennünket a csökkent és szennyezett ivóvíz, a szennyezett levegő, a nagy fajpusztulás, a mérgezett óceánok, csökkent termőföld-mennyiség, az elsózódás, a növekvő sivatagok, a pusztuló esőerdő, olvadó jégsapkák, a tönkrement tundra, a növekvő tengervízszint, a mentális panaszok növekedése, például depresszió és autizmus problémáihoz, és a lista folytatódik. Ha az elkövetkező egy vagy két nemzedék ugyanebben az irányban halad tovább, akkor a folyamat visszafordíthatatlanná fog válni (egyes tudósok szerint máris az). Öntudatlanul pusztítjuk az életünk tényleges alapját és ezt a bolygót, és saját magunk kipusztításán is. E viselkedés eredeti alapja a robot-kondicionálás.

Bár hihetetlen tudományos és technológiai haladást értünk el, a spiritualitásunk lemaradt mögötte. Így a jelenlegi helyzetben találjuk magunkat, amelyben az emberiség kezében van a hatalom, hogy egyetlen gombnyomással elpusztítsa önmagát, mégis, spirituálisan még az emberszabású majmok szintjét sem érjük el. Mivel nem rendelkeztünk az érettséggel, amely szükséges volt ahhoz, hogy felelősséggel használjuk ezt a hatalmas erőt, gyerekes módon kizsákmányoltuk a Földet és elpusztítottunk számos fajt, valamint a világ bennszülött kultúráit, és így olyan erős kollektív karmát hoztunk létre, ami elől nincs menekvés könnyűszerrel."