Az érzéki élvezet, mint akadály

Újabb részlet Gregor Maehle Szamádhi-könyvéből:
"Az ötödik akadály az érzéki élvezet – ami nagyon népszerű a modern társadalomban. A reklámok nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy elhitessék – a boldogságunk az élvezetekben, önmagunk kényeztetésében fekszik, és így bármit el tudnak adni nekünk, és abból bármekkora mennyiséget, amíg a hitelkártyánk bírja, vagy azon is túl. A kapitalizmus azt sugallja, hogy az érzéki élvezet eksztázist eredményez, míg a jóga azt mondja, hogy az eksztázis legbelsőbb természetünk, és nincs szükségünk érzékszervi stimulációra, hogy elérjük – csak mélyre kell merülnünk a belsőnkben. És nem szabad meglepődnünk, hogy ingyen is megkaphatjuk, és senkinek nem kell fizetnünk érte! Ezárt van az, hogy ehhez az eksztázishoz vezető utat titokban tartották, mert ha felfedezzük ezt az igazságot, akkor függetlenné válunk a fogyasztói életmódtól és az érzéki stimulációtól, és így nem fogunk többé hozzájárulni a GDP növeléséhez. A GDP-nek azért kell növekednie, hogy az ultragazdagok vagyona még tovább tudjon növekedni.

Az érzéki élvezetet vagy a tétlenség (tamasz) vagy a túlzott aktivitás (radzsasz) fokozódása válthatja ki. Például a „mint malac a sárban” kifejezés a tamasz által kiváltott érzéki élvezetre utal. Ugyanez igaz a depresszió miatti túlzott evésre, vagy a vásárlási mániára. Másfelől, Rávana, a Rámájana démon-királya (és más diktátorok és macsó emberek, akik a példáját követték) jó például szolgálnak a túlfokozott szenvedély (radzsasz) miatti érzéki élvezetre. A tamasz csökkentése érdekében a pránájámák, kriják és ászanák kombinációját alkalmazzuk, ahogy a negyedik akadálynál is elírtuk.

A kilégzések hosszának növelésével tudjuk elejét venni a radzsasz által kiváltott érzéki élvezetnek. A csandra bhédana pránájámát is gyakorolhatjuk, melyben minden belégzést a bal orrlyukon keresztül végzünk. Ez a pránájáma engedelmessé és introvertálttá teszi az embert, ezzel csökkentve a radzsaszt. Ha a radzsasz fokozott, akkor jobban tesszük, ha lágyabbra vesszük az ászana-gyakorláat. Az is hasznos, ha hozzátesszük a meditációt, és itt az elcsendesülésre, békére, ürességre koncentrálunk, és anak megvalósítására, hogy a világ tökéletes egyensúlyban van, ahogy most van, és nem kell újra feltalálni. Ebben az állapotban a meditációnak arra is kell irányulnia, hogy Isten gyermekei vagyunk, és jók vagyunk úgy, ahogy vagyunk. Semmilyen világi erő nem tud hozzátenni vagy elvenni semmit a teljességünkből, mely az isteni akarat terméke. Isten örökké jelen van a szívünkben és semmilyen stimulációval nem tudjuk ezt még jobbá tenni. Meditáljunk az ilyen kijelentéseken: „Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!” (Zsoltárok 46:10)."