A mahámúdrá

Újabb részlet a Krishnamacharya-könyvből:
"51. Mahámúdrá

Technika:

1. Terítsünk le valami puhát a földre, és üljünk rá.
2. Nyújtsuk ki előre a jobb lábunkat úgy, hogy jobbra kb. 30 fokban álljon. A lábfejünk legyen merőleges a földre, a vádlink és a combunk érjen a talajhoz (az ülés és a lábunk is legyen egyenes).
3. A másik lábunkat hajlítsuk be térdben és hozzuk be a talpunkat, hogy a jobb comb belső oldalához érjen, a bal sarkunk pedig a nemi szerv alatt legyen. A bal lábunk combja érjen a földhöz (vagyis a leterített ülőhelyhez). A két combunk között legyen 120 fokos a szög.
4. Üljünk egyenesen és tartsuk egyenesen a hátunkat.
5. Kilégzés közben csavarjuk jobbra a törzset, hogy a két vállunk egyforma távolságban legyen a lábujjunktól.
6. Hajtsuk végre a torokzárat, vagyis nyomjuk az állunkat a két kulcscsont közötti mélyedésbe, tartsuk egyenesen a hátunkat, húzzuk be a hasunkat, és fogjuk meg a jobb nagylábujjunkat ujjkulcsolással, mindkét kézzel.
   Megjegyzés: Lehetséges, hogy eleinte nem sikerül elérni a lábujjakat, ilyen esetben elegendő a kezeinket a jobb combra helyezni, vagy a jobb térdkalácsra, vagy a jobb lábszárra, bokára stb., tehát annyira előre, amennyire csak lehetséges túlzott erőlködés nélkül. Ahogy fejlődik a gyakorlásunk, könnyebben fogunk tudni előrehajolni, és későbbiek során az ujjakat is kulcsolni tudjuk a jobb talpunk alatt, vagy a sarkunk alatt. Azt fomtos megjegyezni, hogy a gerinc maradjon egyenes, az állunk előrehajtva, a hasfal behúzva, és a törzsünket csavarjuk el, hogy mindkét vállunk egyforma távolságra legyen a lábujjunktól. Mindkét combunk érjen a talajhoz.
7. Tartsuk lehunyva a szemeinket, hogy az elménk ne vándoroljon el. Vegyünk mély egyenletes belégzéseket és kilégzéseket, hangot képezve a torkunkban, hat légzésig.

Megjegyzés: Kezdők esetében ne hajlítsuk a törzset. Miután a gyakorlásunk már fejlettebbé vált, és végre tudtunk hajtani hat légzést a törzs behajlítása nélkül, vegyünk három levegőt, kilégzésnél behajlítva a törzset. A homlokunk érjen a térdünkhöz az előrehajlás végén, de nem kell végig hozzáérnie. Ha ez nem lehetséges, akkor csak annyira hajlítsuk előre a törzset, amennyit szükségtelen erőfeszítés nélkül meg tudunk tenni.

8. Ismételjük meg a másik lábunkkal is.
   Ha a gyakorlásunk már haladóvá vált, akkor végezhetünk belső és külső légzésvisszatartást is 2-5 másodpercig minden egyes kör mély légzésnél. Ne végezzünk többet, mint öt mély légzést mindkét oldalon. Ha a szívnek bármilyen gyengesége fennáll, akkor a légzésvisszatartás ne legyen hosszabb egy másodpercél. Haladó gyakorlók esetében, akik betartják a brahmacsarját (cölibátust), hűvös helyen élnek és gazdag ételeket tudnak enni, legfeljebb 32 kör légzés végezhető mindkét oldalra, minden körben 5 másodpercig visszatartva a levegőt. A Madhurantakamba való Nathamuni a Jóga-rahaszja című, jógáról szóló művében azt írja, hogy ha ezt a múdrát az uddíjána bandhával együtt végezzük tíz másodpercig, akkor legyőzzük a halált és minden mérget semlegesíteni tudunk. Nagyon hatásos a cukorbetegség, lép-panaszok, vérhas és egyéb gyomorpanaszok esetén. Ha kifejezetten a mérgek legyőzésére szeretnénk használni, akkor a belégzést úgy kell végezni, mint a sítalí pránájámában, vagyis kiálló, csövet formázó nyelvvel. Utána húzzuk be a nyelvünket és tekerjük hátra, hogy a hegye a szájpadláshoz érjen (dzsíhva bandham), vegyük fel az állzárat, ús húzzuk be és felfelé a hasunkat (uddíjána bandham), és lassan lélegezzünk ki a két orrlyukon keresztül.
   (A mahámúdrá a három bandha együttes alkalmazását jelenti a fent ismertetett testhelyzetben. Tehát, bár a leírás nem említi, igyekezzünk a gyakorlatot végig behúzott múla bandhával együtt végezni.)