7. A hetedik dimenzióban azok az univerzumok találhatók, melyek szintén párhuzamosak a mi valóságunkkal, de a kiindulópontjuk nem egyezik meg a miénkkel. Egy hasonlattal élve: az első hat dimenzió egy számos ággal rendelkező fát alkot, mely közös hajtásból nőtt ki. A hetedik dimenzióban az egymás mellett álló fák lesznek, melyek léte voltaképpen független egymástól, mégis kommunikálnak egymással, kapcsolatban állnak, és hatással vannak egymásra.
8. A nyolcadik dimenzióban azt fétételezzük, hogy a múlt sem fix, így nem egy-egy tőből kiinduló fákat képzelünk magunk elé, hanem a jelen pillanatot tekintjük a kapcsolat alapjának, és azt feltételezzük, hogy a múlt és a jövő is végtelenül változtatható, így a multiverzumokban megnyilvánuló lehetőségek száma is végtelenné válik, és maga a multiverzumok száma is végtelen. Legalábbis én így értelmezem a nyolcadik dimenziót, de már valahol a hetediknél elakadtam a felfogóképességem tekintetében. Talán a tóparton tükröződő fák sokaságának hasonlatát lehetne hozni, amelyeknek a tükörképe is növekszik és változik évről évre, nem csak maga a fa. Sőt, a víz fodrozódása magát a tükörképet is megváltoztatja az eredeti fához képest.
9. A kilencedik dimenzió az egyes univerzumokban uralkodó és azokat irányító anyagi és karmikus törvényszerűségek sokaságát jelenti. Vagyis tételezzük fel, hogy a párhuzamos univerzumok végtelen rétegeiben a miénktől eltérő alapelvek érvényesülnek, így a változatosság megint csak megsokszorozódik. Például ugyanazok a fák végtelen számú tóban tükröződnek, és mindegyikben máshogyan fodrozódik a víz.
10. A tizedik dimenzió a lehetőségek dimenziója lenne, vagyis itt az egyéni tudatosságok képzelőereje és szabad akarata határozza meg, hogy mi fog történni az egyes multiverzumokban. Az összes múlt, jövő, kezdet és vég egyszerre van jelen, és a jelen lévő élőlényektől függ, hogy mindezek közül mi fog megnyilvánulni.
11. Tizenegyedik dimenzió: ha ezekhez az eddigi kiterjedésekhez hozzá kellene adni még egy tizenegyediket is, akkor az már maga Isten elméje lenne. Isten, a Mindenható, akit semmilyen, önmaga vagy mások által létrehozott törvényszerűségek nem korlátoznak. Ő, aki mindennek a forrása, aki mindent irányít, és akiben végül minden feloldódik. Isten definíciója tulajdonképpen minden spirituális hagyományban megegyezik, mert egy legfelsőbb és független irányítót csak egyféleképpen lehet definiálni - a teremtéséhez és a teremtményeihez viszonyítva. A tizedik és tizenegyedik dimenziók tehát a tudat dimenziói, azzal a különbséggel, hogy a tizenegyedik az EGY, míg a tizedik a SOK tudatosság és szabad akarat megnyilvánulása.
Ezeknek az elképzeléseknek a befogadásához természetesen meglehetősen ki kell tágítani a tudatunkat, és le kell rombolni bizonyos prekoncepciókat, de sejtásem szerint a Multiverzum és Isten (melyek igazából nem különböznek, vagy elválaszthatatlanok egymástól) olyan meglepetáseket tartogatnak mindannyiunk számára, amelyekről mág álmodni sem mertünk volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése