Dzsánusírsászana

4.33 Dzsánusírsászana jobb oldal

Újabb részlet a Krishnamacharya-könyvből:
"11. Dzsánusírsászana (4.33-34)

Ez a végrehajtás a hatha-jóga elveit követi. Egy másik végrehajtás a rádzsa-jóga módszerét követi. A gyakorlónak meg kell tanulnia a különbséget. Először mindkét lábunkat nyújtsuk ki előre. Nyomjuk a sarkunkat erősen a talajba, a lábujjak pedig nézzenek fölfelé. Tehát ne dőljön a lábunk egyik oldalra sem. A térdhajlatot szilárdan nyomjuk a talajba. A másik lábunkat hajtsuk be és nyomjuk a sarkunkat a nemi szervekhez, a combot és a lábszárat összezárva. Ezáltal a kinyújtott lábunk és a behajlított lábunk egy L betű formáját veszi fel. Eddig a pontig nincs különbség a hatha-jógi és a rádzsa-jógi gyakorlata között.

A hatha-jóga gyakorlójának a behajlított lába sarkát szilárdan a végbél és a herezacskó területe közé (a gáthoz) kell nyomni. Szorosan fogjuk meg a kinyújtott lábunkat mindkét kezünkkel, emeljük fel a fejünket és végezzünk púraka kumbhakát. Maradjunk ebben a pózban valamennyi ideig, és utána récsakát végezve engedjük le a fejünket és helyezzük az arcunkat a kinyújtott lábunk térdére. Eközben ne lélegezzünk be, hanem kilégzésre vegyük fel a pózt. Ezután emeljük fel a fejünket és végezzünk púrakát. Ismételjük meg a másik oldalon is a fent említett szabályokat követve.

4.34 Dzsánusírsászana  bal oldal

A rádzsa-jóginak a behajlított lábának a térdét a herezacskó és a nemi szerv közé kell helyeznie. Most gyakoroljunk a hatha-jógik számára előírt többi szabálynak megfelelően. A dzsánusírsászana huszonkét vinyászából áll - jegyezzük meg, hogy a kinyújtott és behajlított lábunk minden részének a talajhoz kell érnie. Miközben a kezeinkkel fogjuk a lábunkat, szorosan kapaszkodjunk bele és húzzuk a lábunkat. Tartsuk a fejünket, az arcunkat vagy az orrunkat a térdkalácsunkon és maradjunk a szthitiben öt perctől fél óráig terjedő időtartamban. Ha nem tudjuk ennyi ideig megtartani a récsakát, akkor közben emeljük fel a fejünket, végezzünk púraka kumbhakát, és utána, ismét récsakát végezve helyezzük vissza a fejünket a térdünkre. Ne végezzünk púraka kumbhakát, miközben a fejünk a térdünkhöz ér. Ezt a szabályt minden ászanában követni kell.

Miközben ezt az ászanát gyakoroljuk, minél jobban be van húzva a hasunk, annál nagyobb lesz a haszna. Miközben gyakoroljuk, a kilégzés után határozottan tartsuk vissza a levegőt. Anélkül, hogy azon aggódnánk, miért olyan nehéz ezt gyakorolni, húzzuk be a hasunkat a köldökkel kezdődően, koncentráljuk a figyelmüket az összes nádíra a végbél és a nemi szervek környékén, és húzzuk őket fölfelé, és ha így végezzük az ászanát, akkor nem csak az összes húgyúti betegség, cukorbetegség és hasonló betegség fog megszűnni, hanem az éjszakai magömlés és megszűnik, a mag besűrűsödik és az egész testünk erőssé fog válni.

Aki nem képes behúzni a nádíkat vagy a hasfalat, az figyelmen kívül hagyhatja az arra vonatkozó utasításokat és kövesse a korábbiakat, amennyire lehetséges. A végbél és a nemi szerv környéki nádíkat tartsuk felhúzva, húzzuk be a hasunkat és tartsuk szilárdan a prána vájut. Bárki, aki képes ezt gyakorolni, nagyon hamar megszabadul a betegségektől és szert tesz a vírja balamra (a termékenység erejére). Ezt félretéve, ha követjük a szabályokat a képességeink szerint, akkor fokozatosan szert fogunk tenni az alább említett eredményekre.

(Az ászana végrehajtása során a légzés nagyon fontos. Krishnamacharya nem javasolja, hogy mély belégzéseket végezzünk, miközben a törzset és a fejünket teljesen ráhajtjuk a lábunkra. Ha nem tudjuk hosszú külső légzésvisszatartással végrehajtani a pózt, akkor emeljük vissza kissé a törzset a belégzéseknél, majd kilégzés és légzésszünet alatt hajoljunk mélyebben előre. A másik lehetőség, ha légzésvisszatartás nélkül szeretnénk gyakorolni a pózt, akkor álljunk meg a törzsünkkel abban a magasságban, ahol még tudunk levegőt venni. A hatha-jóga gyakorlójának a gátat kell nyomnia a sarkával a múla bandha stimulálása érdekében. A rádzsa-jóga gyakorlójának valamivel följebb, közvetlenül a hímvessző (nők esetében a csikló) alatt kell nyomást gyakorolnia, a Kundaliní stimulálása érdekében. A vinyászák száma megegyezik az előző egylábas póz, a tírjangmukha ékapáda pascsimóttánászana vinyászáival.)