A pádahasztászana és további változatok

 Újabb részlet a Krishnamacharya-könyvből:
"A pádahasztászana és az uttánászana más formáinak folyamata:

4.6 Haszta pádóttánászana

Fogjuk meg a nagylábujjunkat a két kezünk első három ujjával. Lélegezzünk ki, maradjunk a szthitiben, vigyük a füleinket a két karunk közé, és engedjük le a fejüket. Ezt csakrászanának nevezik. Vigyük a kezeinket a hátunk mögé, hajlítsuk hátra a testünket, és utána végezzük az uttánászanát. Ennek különleges haszna van. De csak a fizikai állapotunk és képességeink mértékében gyakoroljunk. Fogjuk meg a jobb nagylábujjunkat a bal kezünkkel, a bal nagylábujjunkat pedig a jobbal, engedjük le a fejünket és helyezzük a térdeink közé. Ha fenntartjuk ezt a pózt, az a pádahasztászana egyik formája.

Terpesszük szét a lábainkat annyira messze, amennyire csak lehetséges, fogjuk meg a jobb nagylábujjat a bal kezünkkel, a bal nagylábujjat pedig a jobb kezünkkel, ahogy fentebb leírtuk. Engedjük le a fejünket és helyezzük a két lábunk közé, biztosítva, hogy megfelelő helyzetben van. Ez is a pádahasztászana egyik formája.

Miközben a következő ászanákat és más hasonló ászanákat gyakorolunk, a térdeknek egyenesen kell maradniuk, és még egy kicsit sem szabad behajlítani őket: uttánászana, pascsimóttánászana, haszta-pádászana, dzsánusírsászana, ardhabaddha padmóttánászana, upavistakónászana, szúpta kónászana, viparíta kónászana, úrdhva praszárana pádászana, halászana, sírsászana, szarvángászana és pádahasztászana. Soha nem szabad elfelejteni ezt a fontos szabályt.

4.7 Tírjangmukha uttánászana

Miután helyesen gyakoroltuk a pádahasztászana összes részét, ahogy fentebb leírtuk, gyakoroljuk az uttánászanát.

Egy másik változatban hajoljunk előre, amennyire lehetséges és helyezzük az arcunkat kilenc angulával a térdkalács alá. Vagyis az ászanát úgy kell végrehajtani, hogy a fejünket pontosan félúton helyezzük el a térd és a lábfej között. Ezek után még itt is helyezzük a fejünket a lábaink közé. Ez az uttánászana másik formája.

(Az uttánászana az álló előrehajlítások összefoglaló neve. Krishnamacharya nyolc változatot említ az ismertetés elején, foglaljuk most össze ezeket:

1. Uttánászana - előrehajlítás előrenéző fejjel, magasabban tartott mellkassal, tenyerek a talajon, zárt lábak.
2. Adhómukha-uttánászana – Mély előrehajlítás, a fej és a mellkas minél közelebb van az összezárt lábakhoz, a tenyerek a talajon.
3. Pádángusthászana – előrehajlítás lábujjfogással, zárt lábak.
4. Pádahasztászana – előrehajlítás, tenyerek a talpak alatt, zárt lábak.
5. Tírjangmukha-uttánászana v. csakrászana – hátrahajlítás állva, boka- vagy térdfogással.
6. Parivritta-pádángusthászana – a jobb kézzel a bal nagylábujjat, a bal kézzel a jobbat fogjuk, előrehajolunk és kiforgatjuk a törzset balra. Ugyanezt jobbra is megismételhetjük zárt lábakkal.
7. Parivritta-praszárita pádóttánászana – ugyanolyan kifordított póz, mint a 6. póz, de a lábak széles terpeszben vannak.
8. Karnapída-uttánászana – hajoljunk előre csípőszéles terpeszben, fogjuk meg a bokáinkat és a fejünket dugjuk be a két lábunk/térdünk közé úgy, hogy a füleinket össze tudjuk préselni a lábainkkal.)