Az idők kezdete előtt csak az üres sötétség létezett. Egy finom és csendes szél kerekedett a semmiből. A szél a négy égtáj felől megtöltötte az űrt, és minden évben egyre erősebb lett. Sok-sok év után a szél erős és nehéz lett, és végül egy nagy dordzsét (kereszt alakú kettős villámot) hozott létre. A villámból felhők jöttek létre, melyek egyre nehezebbek lettek. Utána nagy eső kezdődött a felhőkből. Minden egyes esőcsepp akkora volt, mint egy szekérkerék, és el tudott volna árasztani egy földet. Számtalan évig esett az eső, és amikor elállt, akkor létrejött a Rgyatso, vagyis az elsődleges óceán. Felszíne sima volt, lágy szellő fújdogált, ide-oda hullámoztatva a vizet. A hullámok tetején hab keletkezett, miután a hullámzás és a szél felerősödött, a hab kemény és sárga lett. Így keletkezett a föld az óceánból, mint ahogy a vaj keletkezik a tejszínből. A szál szakadatlanul fújt a föld körül, mely hegyként emelkedett ki. Amikor az eső újból esni kezdett, sós víz hullott. Így keletkezett az univerzum óceánról óceánra. A közepén egy nagy hegy állt, a Rirab Lhunpo, egy négyszögletű, drágakövekkel kirakott oszlop. Ez volt az istenek lakhelye. Az oszlop körül egy tó volt, körülötte pedig aranyszínű hegyek lánca. A hegylánc mögött ismét agy tó volt, amit megint csak egy gyűrű alakú hegylánc vett körül. Összesen hét tó volt és körülötte hét körben a hegyláncok, a belső volt a legmagasabb. A legkülső kör körül már a nagy óceán, a Chi Gyatso volt. Ebben a nagy óceánban van a négy világ, mint négy sziget, mindegyik más alakú és természetű. A déli világ lefelé mutató kónusz alakú; a nyugati világ kerek; az Észak gazdag birodalma négyzetes; a keleti világ pedig félhold alakú. Mind a négy világ négy oldalán van még egy hasonló alakú, kisebb sziget.
Ilyen volt az univerzum, és sötét volt benne. Rirab Lhunpo az univerzum középpontjában található, és mind a négy oldaláról belátni a hét körkörös kontinenst. Itt élnek a Lha-k, vagyis a testet öltött istenek. A déli oldalon élő istenek a déli világgal foglalkoznak, A déli oldal őre Phagkyepo. Ezen az oldalon fekszik a mi világunk, Dzambu Lying. Kezdetben Dzambu Lying üres volt. Nem voltak emberek, állatok, növények sem. De a Rirab Lunpo egyes istenei a múltbeli tetteik miatt alászálltak a hegytetőről Dzambu Lyingbe.
Mivel oly hatalmasak és erősek voltak, nem kellett dolgozniuk. Korlátlan élelem állt a rendelkezésükre. Nem volt éhezés, szükség semmiben. A világban nem volt szenvedés, betegség, és az istenek sokáig éltek. Az erejük titka a samten se volt, vagyis egy meditációs technika, melynek segítségével teremteni tudtak az elméjükkel. Olyan erősek voltak, hogy nem volt szükségük fényre, mivel erősen ragyogtak. Sok-sok évig éltek elégedetten a Dzambu Lyingben az istenek, amikor az egyikük egy zsíros, krémszerű anyagot fedezett fel, melyet sashagnak neveznek. Ez a hab magából a földből jött. Az istenek elkezdték enni az ízletes habot. De minél többet ettek, annál inkább elveszítették erőiket, és annál kevésbé ragyogtak. Végül, amikor az összes sashag elfogyott, az élethosszuk és a ragyogásuk is lecsökkent, mert elfelejtették a samten se meditációt.
Ezután sötétségben éltek az istenek és leszármazottaik. Ekkor lett megteremtve a Nap, a Hold és a csillagok Dzambu Lying lakói számára, mivel az istenek fénye és az erejük elveszett. Így váltak emberi lényekké az istenek. A Nap, Hold és a csillagok fényétől függtek. Egy kukoricához hasonló növényt, a myugu-t ették, melynek nagy termései voltak. Mang Kur ("az Emberiség Királya") megtanította az embereket, hogyan kell házat építeni, és azt mondta, hogy minden családnak legyen saját háza és földje. Minden családnak megtanította a növénytermesztés művészetét. Így lettek emberi lények az istenekből. Így léptek be az ismétlődő születés és halál körforgásába, és életük során rákényszerültek, hogy dolgozzanak, harcoljanak, lopjanak, betegeskedjenek. Így jött létre ez a világ. Ne feledjük, eredetileg mindannyian isteni lények vagyunk, és megvan a lehetőségünk, hogy visszakapaszkodjunk az isteni tudatszintre. Ez a történet sok hasonló elemet tartalmaz a világ és a Föld puránikus (hindu) teremtés-történeteihez, amit egyszer majd szintén felvázolok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése