-->
Parvatászana
(hegypóz)
Dristi:
nászágrai (orrhegyre)
A
parvata szó szanszkrit nyelven hegyet jelent, és általában
a Himalájai-hegységre értik a szanszkrit írások. A
Mahábháratában és más helyeken is említve van a parvaták
törzse, akik hegyi népek lehettek, valahonnan a mai Nepál
területéről. Nárada Muni, az egyik leghíresebb védikus bölcs
barátját is Parvata Muninak nevezték. Ők repülve (lebegve)
közlekedtek a Himalája felett. Siva párja Párvatíként ismert,
Azaz Himaván (Parvata), a Himalája személyiségének lányaként.
Ennek története puránák szerint a következő:
Pradzsápati
Daksa, az ősnemző huszonnégy lánya közül Szatí volt az egyik
legkiválóbb. Szatí Sivához akart férjhez menni, ám Daksa
ellenezte a házasságot. A konfliktus odáig fajult, hogy Daksa nem
hívta meg Sivát a tűzáldozatára. Ekkor Szatí egymagában
megjelent az áldozati szertartás helyszínén, de mivel az apja nem
hívta meg a férjét és így megsértette, Szatí tiltakozásképpen
lángra lobbantotta saját testét és öngyilkos lett. Siva ettől
annyira szomorú lett, hogy elveszítette érdeklődését a világi
dolgok iránt, és visszavonult a hegyekbe lemondást végezni. Ekkor
Szatí Párvatíként született újjá, Himaván és Minávatí
lányaként. Himaván a Himalája személyisége, a Mahábháratában
is említett Himalájai Királyság uralkodója. Himaván lányaként
született meg Gangá déví, a Gangesz személyisége, valamint
Ráginí és Párvatí. Felesége, Minávatí a Méru hegy leánya
volt.
Amikor
Párvatí felcseperedett és eladósorba került, eldöntötte, hogy
csakis Siva lehet a férje, hiába próbálták lebeszélni a szülei.
Indra, a félistenek királya a segítségére akart sietni, és
elküldte Kámadévát, a szerelem istenét, hogy ébressze fel Sivát
a meditációjából. Amikor Káma megpillantotta a hegy tetején
meditáló Sivát, kilőtte felé a szerelem nyilát. Siva azonban
kinyitotta a harmadik szemét, és dühében hamuvá égette
Kámadévát a pillantásával. Azóta Kámadéva (Kupidó)
észrevételenül támad, mivel nincs teste, és Anangának
(testnélkülinek) is nevezik. Párvatí azonban nem adta fel a
vágyát, és a hegyekbe vonult, hogy ugyanúgy éljen, mint Siva,
ugyanúgy végezte a lemondásokat, gyakorolta a jógát és
meditált. Ezzel végül kivívta Siva figyelmét. Siva először
álruhában kereste fel Párvatít, és igyekezett lebeszélni
önmagáról, a gyengeségeiről és jellembeli problémáiról
beszélve neki. Párvatí hajthatatlannak bizonyult, és így Siva
végül is elfogadta a feleségének. Házasságkötésük után
Párvatí Siva lakhelyére, a Kailása hegyre költözött. Két fiuk
született, Kárttikéja (a háborúzás istene) és Ganésa (az
elefántfejű istenség, az akadályok elhárítója.
A
Mahábháratában olvashatunk a Himalája hegység
kialakulásáról is. A teremtés kezdetén Visnu istenség egy nagy
tenger partján élt. Egy sirály-pár is ott fészkelt a parton. A
nőstény minden évben a homokba rakta a tojásait, de a tenger
mindig elmosta azokat. A nőstény minden évben egyre messzebb rakta
le a tojásokat a parttól, de a tenger mégis eljött értük, és
elvitte őket. A sirályok nagyon szomorúak voltak a veszteségük
miatt. Kétségbeesésükben Visnuhoz fordultak segítségért. Visnu
megsajnálta őket kilátástalan helyzetükben. Kinyitotta a száját,
és egy nagy hörpintéssel kiitta az óceánt. A tenger helyén lett
az újonnan teremtett Földanya. Visnu nagyon kimerült a tenger
elnyelésében, és lefeküdt aludni. A közelben ólálkodott egy
nagy démon, Hiranjáksa. Mivel Visnu éppen aludt, Hiranjáksa
megtámadta a Földanyát, és össze-vissza törte a csontjait. Így
született meg a hatalmas Himalája-hegység a Földanya égnek álló
csontjaiból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése