A gyógyító kristály használata

A sámáni hagyományban minden sámán előbb-utóbb szert tesz néhány erőtárgyra. Ezek olyan tárgyak, amelyek szakrális jelentőséggel bírnak, vagy nagy energiával rendelkeznek. A sámán ezeket a tárgyakat magánál tartja, az oltárára helyezi, vagy a szertartások közben használja. Nemrégiben szereztem egy hegyikristályt, és kíváncsi voltam rá, hogyan kellene használni a sámánutazások közben. Oguz azt mondta, hogy ne használjak egy erőtárgyat addig, amíg nem egyértelmű a számomra, hogy mit kell kezdeni vele. A krstályokról annyit mondott, hogy bármilyen energiát felerősítenek, amit keresztüláramoltatunk rajtuk, és ezért a napfény és a forrásvíz segítségével kell tisztítani őket.

Mai dobolásom közben ezt a kérdést tettem fel az erőállataimnak: hogyan használjam a hegyikristályt? A sas jelent meg, és láttam, hogy a szeme és a csőre helyén a hegyikristály jelent meg, és vakítóan világos fényt árasztott. A kristály egy prizmához hasonlóan képes az összes szín- és energiafrekvenciát közvetíteni, tehát ha ki akarunk választani egy bizonyos színű pránát vagy életenergiát, akkor azt is fel tudjuk erősíteni vele, és a test vagy az aura bizonyos részeibe tudjuk juttatni.

A szemek, fülek, hangszálak, és általában az érzékszervek gyógyítására, élesítésére lehet használni, valamint a csontokat, ízületeket is lehet erősíteni vele. Azt is megmutatta a sas, hogy ha valahol szennyezett energiát vagy sötétséget látok az utazásom közben, akkor azt a hegyikristállyal lehet széthasítani, és eloszlatni. Miután megmutatta a használatát, a Nap felé repült vele, és a kristályt ragyogó módon átjárták a napsugarak, illetve a csőrében fogva a kristályt elrepült egy folyó felett, és belemártotta a vízbe. Tehát a nappal és vízzel történő tisztítást is megmutatta. 

Arra is emlékeztetett, hogy a nyári transzlégzés során egy mélyen a föld alatt lévő kristálycsarnokba kerültem, ahol az ízületeimbe kristályok repültek. Ezáltal nem csak az ízületeim lettek megerősítve, hanem alkalmassá váltam nagyobb mennyiségű magas rezgésszámú energia befogadására és tárolására is az energiarendszerem csomópontjaiban. Bár a gyógyítások során nem igazán szoktam azt látni, hogy az energia az én központjaimon keresztül áramlik, inkább az erőállatok foglalaltoskodnak közvetlenül a beteggel, megtörténhet, hogy még használnom kell a saját energiarendszeremet is valamilyen beavatakozásra vagy egyéb műveletre. Az is lényeges, hogy amikor sámánutazásban vagyok, akkor a testem és az energiarendszerem mennyire merül ki ettől. Gyanítom, hogy ha magasabb a rezgésszámom, akkor könnyebben fogom bírni az ilyen jellegű terhelést is. A bemutató után visszatértünk az Életfához, és azt hiszem, a hegyikristályom ma a házioltáramon, Garuda lábainál fog éjszakázni.