A Nataraja forma eredete
Siva ezen ábrázolását a Chola időszak (Kr.u. 880-1279) alatt fejlesztették ki dél-indiai művészek, és a 12. századra a hinduizmus kanonizált Siva-ábrázolásává és Indai művészetének leghíresebb példájává vált.
Siva formájának szimbolizmusa
Nataraja formája egyszerre egyesíti magában az élet ritmusát és harmóniáját. Négy karja a négy fő irányt képviseli. Táncoló alakjának bal lába a levegőben van, a jobbal pedig egy fekvő törpe-alakon áll, az Apaszmara Purusán, aki a feltételekhez kötött lélek illúzióját, tudatlanságát és arroganciáját képviseli, és akit Siva legyőz. Bal felső tenyerében a tudást és megvilágosodást képviselő lángot tart, bal alsó karja pedig a törpére mutat, aki egy kobrát tart. Jobb felső kezében a kétfenekű damaru dob van, mely a férfi/női elv egységét és kettősségét képviseli, az alsó pedig a bíztató abhaja-múdrában (a félelemnélküliség gesztusában) van.
A karjairól, lábairól, és a hajáról kígyók tekerednek le, melyek az egoizmust képviselik. A haja rasta tincsekbe van fonva és ékszerek díszítik. Jobbra, balra repülnek a tincsi, miközben egy láng-kerékben táncol, mely a születés és halál végtelen körforgását ábrázolja. Gangá Déví (a Gangesz istensége) és a félhold is ott található Siva fején, valamint egy koponya, amely azt szimbolizálja, hogy Siva legyőzte a halált. Siva harmadik szeme a mindentudást, a belső látást és a megvilágosodást szimbolizálja. Siva murtija egy lótusz-szirmokkal díszített emelvényen áll, mely az univerzum teremtő erőit képviseli.
Siva kozmikus tánca
Siva táncát Ánandatándavának (örömtáncnak) nevezik, és a teremtés, fenntartás, pusztulás kozmikus ciklusait, valamint a születés és halál napi ritmusát képviseli. Siva tánca az örök energia ötféle megnyilvánulását képviseli: teremtés (szristi), fenntartás (szthiti), pusztítás (szamhára), illúzió (tiróbhava), és a felszabadulás kegye (anugraha). Az egész bárázolás egyesíti magában Siva paradoxikus belső békéjét és külső aktivitását.
Siva tánca és a tudomány
Fritjof Capra a következő módon hasonlítja Siva táncát a modern atomfizika kutatási eredményeihez: "Minden szubatomikus részecske nem csak táncol az energiától, hanem maga is az energia tánca, a teremtés és pusztítás vég nélküli, pulzáló folyamata... a modern fizikusok számára Siva tánca nem más, mint az atomot alkotó részecskék tánca. A hindu mitológia szerint ez a teremtés és pusztítás folyamatos tánca, amiben az egész kozmosz részt vesz; ez minden létezés és természeti jelenség alapja."
2004-ben Siva Nataraja két méteres szobrát avatták fel a CERN-ben, a genfi részecskekutató intézetben. A szobor melletti feliraton ez áll: "Sok évszázaddal ezelőtt az indiai művészek elkészítették bronzból a táncoló Siva alakját. A mi időnkben a fizikusok a legfejletteb technológia segítségévelírták le e kozmikus tánc folyamatát. A kozmikus tánc metaforája tehát egyesíti az ősi mitológiát, a vallásos művészetet és a modern fizikát."
Ruth Peel a következőképpen fogalmazta meg Siva táncának jelentőségét:
"Siva tánca
Minden mozdulat forrása
Az univerzum lüktetése
Siva táncol a bűnös helyeken
A szent helyeken
Teremt és megóv
Pusztít és felszabadít
E tánc részei vagyunk
Örök a ritmus
Jaj nekünk, ha illúziónk elvakít
És elválunk a táncoló kozmosztól
az Univerzum harmóniájától"
Siva táncát Ánandatándavának (örömtáncnak) nevezik, és a teremtés, fenntartás, pusztulás kozmikus ciklusait, valamint a születés és halál napi ritmusát képviseli. Siva tánca az örök energia ötféle megnyilvánulását képviseli: teremtés (szristi), fenntartás (szthiti), pusztítás (szamhára), illúzió (tiróbhava), és a felszabadulás kegye (anugraha). Az egész bárázolás egyesíti magában Siva paradoxikus belső békéjét és külső aktivitását.
Siva tánca és a tudomány
Fritjof Capra a következő módon hasonlítja Siva táncát a modern atomfizika kutatási eredményeihez: "Minden szubatomikus részecske nem csak táncol az energiától, hanem maga is az energia tánca, a teremtés és pusztítás vég nélküli, pulzáló folyamata... a modern fizikusok számára Siva tánca nem más, mint az atomot alkotó részecskék tánca. A hindu mitológia szerint ez a teremtés és pusztítás folyamatos tánca, amiben az egész kozmosz részt vesz; ez minden létezés és természeti jelenség alapja."
2004-ben Siva Nataraja két méteres szobrát avatták fel a CERN-ben, a genfi részecskekutató intézetben. A szobor melletti feliraton ez áll: "Sok évszázaddal ezelőtt az indiai művészek elkészítették bronzból a táncoló Siva alakját. A mi időnkben a fizikusok a legfejletteb technológia segítségévelírták le e kozmikus tánc folyamatát. A kozmikus tánc metaforája tehát egyesíti az ősi mitológiát, a vallásos művészetet és a modern fizikát."
Ruth Peel a következőképpen fogalmazta meg Siva táncának jelentőségét:
"Siva tánca
Minden mozdulat forrása
Az univerzum lüktetése
Siva táncol a bűnös helyeken
A szent helyeken
Teremt és megóv
Pusztít és felszabadít
E tánc részei vagyunk
Örök a ritmus
Jaj nekünk, ha illúziónk elvakít
És elválunk a táncoló kozmosztól
az Univerzum harmóniájától"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése